Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1889

- 23 3— strassburgi szeminárium könyvtárában a németalföldi imák között mint prózában irt imádság szerepel e hymnus forditás (15. sz.) s igy kezdődik: 0 gloriose vrouvve, bőven den steernen hoghe, die di voersinde scoep, den soekestu mit dijnre hili­ger burst. Dat ons Eva drovich nam, dat gavestu weder mit hogher vrucht, op dat se, die men bescreit in hoecheit, so bistu ghemaect een hemels vinster stb. stb. A Festetich codex szövege után a Kisdi-féle »Cantus catholici« is felvette énekei köze, — később a Szelepcsényi-féle kiadás, Bozóky énekes könyve és a többiek szintén közlik. Kótára irva Kisdi »Cantus catholici«-je adja, igyekezve a codexek szövegeinek nyelvét megtisztítva, csiszolva az akkori nyelvhez alkalmazni. A Peer codex 236—240. lapján olvasható egy »Ének a szűz Máriához*. Eredeti latin szö­vege nincs meg és talán éppen ennek nem is volt soha. Valószínű azonban, hogy a hymnus szerzője nem is valamely latin hymnust akart lefordítani, ha­nem mellőzve a forditásokat quasi eredetit óhajtott létrehozni. Alkotó képesség hiányában ugy segített magán, hogy a latin hymnus eszméjét saját észjárása szerint formulázta s adott eredetit. Strófa szerkezete eltér a többi hymnusoktól. A két első és két utolsó sor ugyanaz minden versszakban, csak a befejező két sor képez kivételt. A négy első sor után, mely pá­ronként rimelő hét szótagból van szerkesztve, az első strophában nem, de a másodikban és negyedikben egy g szótagból álló páratlan sor következik. Erre szintén rimelő két nyolcas. Ezek helyett a harmadik versszakban, — bizonyosan egy sor kihagyása miatt egy kilences és egy nyolcas sor van. A hetedik és nyolcadik ismét rimel, s ugy látszik 13 szótagból állott, mint a „Házasok éneké"-nek sorai (Sokszor kértem én az istent nagy szivem szerént), csakhogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom