Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1889

— 21 — Hogy a vesperák hymnusait énekelték s talán a Mária ünnepeket megelőző napon tartott vesperákon a nép is jelen volt és énekelt, vagy az ünnep napos napján a vespera alatt a kántor énekelte a choruson a hymnusokat, onnan valószínű, mert e hymnusok fordításai is korán megjelentek. Ez énekek egyik legszebb darabja az »Ave maris s t e 11 a« fordí­tása, mely régi emlékeinkben három változatban is meg van. Venantius Fortunatusnak e legszebb költeményét hamar átültette minden nemzet a maga nyelvére. A németeknél a »Hortulus animae« (1500) czimü énekgyüjteményben már meg van a fordítása : Gegrüst syst möres stern Gottes rauter mit hort, Auch alweg jungfrau gern selige himmelport stb. Hasonlókép közli görög forditásban a Codex graec. (XIV. sz.) s olaszul a Cod. Ital. cl. IX. (15. sz.) 77. cod. (Velencze). Franczia nyelven szintén még a XIV. században megjelent forditásban s egyike volt az úgynevezett vesperák (de B. M. V.) legked­vesebb hymnusainak. Nálunk először Magyar Benigna imakönyvében található (Festetich codex) mely 1493-ból való, mely fordítás, bár a nyelv döcögössége miatt élvezhetlen ugyan, de jobb a Czeh codexbeli fordításnál, a mely majdnem egészen próza. Először énekre alkalmazva Bozóky Mihály »Énekes könyv"-ében (Vácz 1797.) találjuk, a Festetich codex szövegétől kissé eltérve s refrainnel megtoldva : Üdvözlégy Mária, Tengernsk csillaga, Mindenkor szűz anya, Mennyország kapuja: Kérünk téged hallgas minket, Szent fiadnak ajánlj minket, Oh szép szűz Mária!]

Next

/
Oldalképek
Tartalom