Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1889

— 16 — részének latin eredetijét is ismerjük. Nemcsak ekkor, hanem még a XVIII. században is akadunk nyomaira annak s az u. n. »cancionalekban« a latin hymnusok után nyomban ott találjuk a magyar fordítást is, többé-bevésbé gyarló magyarsággal. Az >Ave salutis hostia« czimü legrégibb Máriahymnusunk latin eredetijét az ezt közlő Nádorcodexben nem találjuk. Szilády Áron azt mondja, hogy máshol is aligha. Valóban az összes egyházi énekek között sem a római Breviáriumban, sem énekgyüjteményekben, sem a Máriadalok között, melyeket pedig Mone

s) nagyszorgalommal összegyűjtve közöl, nem volt található. De közli Wackernagel „Das Deutsche Kirchenlied« I. kötetének 245 lapján 416 szám, ily czim alatt: »Ein lateinischer Gesang von der hochwirdigsten Junkfravven Maria, des Mutter Gottes, welchen die Altgleubige christliche Kirch pfleget im Advent gar andechtiglich zu singen, ist gegründet Lucae am 1. und durch den Propheten nach der Göttlichen weissheit, wie oben angezeigt (Eccles 24.) bewert.« Ez a hosszú czim elmondja az ének tartalmát is. Csakhogy az eredeti latin hymnusnak eredeti latin czime hiányzik. Lehet, hogy az volt a czime, ami a forditás fölé van irva, de kétséges azért, mert az »Ave salutis hostia« egyáltalán nem fordul elő az egész 60 soros költeményben, részint azért, mert e hymnusok rendesen speciális czimet szoktak viselni, pl. De visitatione, De Domine nostra, De assumptione b. Mariae v. stb. stb Az eredeti hymnus szerzője ismeretlen. A hymnus igy kezdődik: Magyar szöveg : Ave hierarchia Coelestis et pia dei monarchia respíce nos dia ut erigamur errantes in via. ldvözlégy istennek szent anyja, Mennyi szent ajándok, És egyetlen egy malaszt! Tekénts minket kegyösen, Hogy szabadulhassunk Az tévelygő úttól.