Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1886

— II — csak biztosan, ügyesen, gyorsan és kitartóan bir mozogni; hanem sokkal kevésbbé hatnak reá a külső káros befolyások és igy ha a körülmények ugy kívánják, magát ezeknek inkább kiteheti. A testet edző és tökélyetesitő ilyetén gyakorlatok : a táncz, lovaglás, vivás, úszás, tornázás, stb. Ezek nagyon befolynak az emberi test tökélyetesitésére és igy nemcsak a külsőt emelik a belső méltóságnak megfelelőlen, hanem alkalmasabbá is teszik arra, hogy az ész a czél elérésére felhasználhassa. Valamint mindenben, ugy ebben is szükséges a mérséklet; mert a túlzás még a test gyakorlásában sem engedhető meg. A szellemi tehetségeket illetőleg, ügyelnünk kell, hogy ezeket a maguk természettességében tartsuk meg. Nem kell a szellemi erőket sem túlfeszíteni, sem ellankadni engedni. Egyik épen oly káros mint a másik, tehát mindkettőt kerülni kell. A tapasztalás azt mutatja, hogv a szellemi tehetségek tulfeszitése azokat megerőlteti és rendes müködésökben akadályozza. Lehetséges, hogy valaki butává tanulja magát. Rögeszmék keletkezhetnek valakiben, ha figyelmét folytonosan ugyanazon képzeletre irányozza. Megőrülhet, vagy legalább is buskomorrá lehet az ember, ha bizonyos érzeteknek egészen átadja magát. Ellenkezőleg az is lehetséges, hogy a szellemi képességek annyira eltompulnak, hogy természetes energiájuk elvész és elalusznak. Ezt tapasztalhatjuk azoknál, kik magukat az érzéki és szellemi kényelemnek engedik át anélkül, hogy valami szellemit teremtenének és csakis a mások által termtett szellemit sajátítják el. Nem ajánlatos a szellemi munkásságnak egyoldalú felhasználása ; de határozatlan vagy czélszerütlen dolgokra való elfecsérlése sem. Ha a szellem csak egy irányban halad, ekkor csak egy tehetsége gyakoroltatik, és ez fölényt gyakorol a többi fölött, ezeket elnyomja. Hányon esett már meg, hogy folytonos regényolvasással annyira felizgatá képzelő tehetségét, miszerint már csak képzelt világban élt és minden más szellemi foglalkozásra képtelenné vált. Az ilyen bujántermő és féktelen képzeleterő rendesen tisztátalan vágyakat is szül, melyek azután a legnagyobb kicsapongásokra vezetnek. Ha a szel-