Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1884

15 nius Paetusra a választási megvesztegetés bűne a törvény utján rá bizonyult, minek folytán a törvény rendelete értelmében a leg­főbb hivatalra táplált igényeik elvesztetteknek nyilváníttattak. Erre mindkettő belépett a szövetségbe. Helyettök a consulságot L. Aure­lins Cotta s L. Manlius Torquatus nyerték el. Most tehát. Catilina, Autronius és Cn. Calpurnius Piso, egy fiatal, vakmerő és kicsapongó patrícius egymással szövetségre lépve elhatározták, hogy azon na­pon, melyen az uj consulok hivatalukat elfoglalandják, 65. január 1-én egy fegyveres csapat a curiát megrohanja, az uj consulokat és a többi kiszemelt áldozatokat leölje s Sullát és Paetust, az őket a consulságból kizáró törvényszéki Ítélet megsemmisítése után, con­suloknak kiáltsa ki. Ennek megtörténte után Crassus vegye át a dictatorságot, Caesar pedig a lovasok vezérséget, kétségkívül azért, hogy mialatt Pompeius a távol Kaukazusban van elfoglalva, tekin­télyes katonai hatalmat teremtsen. A kapitányok és közemberek mái­fel voltak bérelve s megkapták a kellő utasításokat; Catilina a meg­határozott napon a tanácsház közelében leste a megállapított jelt, melyet Crassus intésére Caesar volt neki megadandó. De hasztalan várt; Crassus az elhatározó senátusi ülésben nem jelent meg s a tervezett felkelés dugába dőlt. Február 5-dikére halasztották tehát tervök végrehajtását; de e napon a senatus őröket rendelt a curiá­hoz, s Catilina is előbb adta meg a jelt, mielőtt az összeesküdtek elegendő számmal megjelentek volna. l) Ez által a titok napfényre jutott, ügy látszik, hogy a megrettent senatus engedményekkel akarta lefegyverezni a diihöngőket. Cn. C. Piso, a legdühösebb összees­küvők egyike, Hispániába küldetett praetornak ; a mit Crassus el is fogadott, azon reményben, hogy e fontos tartomány segélyforrásai a felkelés számára meg lesznek nyerve 2) Ugyanazon évben ((>5.) P. Clodius Pulcher, Cicero későbbi ellensége, az Afrikában elköve­tett zsarolás miatt bevádolta Catilinát, kin, habár a legelőkelőbb férfiak fogták is pártját 3), mégis csak nagy nehezen tudott az elítél­>) Sallustius, Cat. 18. 2) Sallustius, Cat. 18. 19. 3) A senatusnak egyik legbecsületesebb vezére, Torquatus consul támogatá az ö ügyét : „Quin etiam parens tuus Torquate, consul, res de pecuniis repetundis Catilinae fűit advocatus: improbo houiini, at supplici:

Next

/
Oldalképek
Tartalom