Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1882
21 várakozik, azután könyörög, követel és kicsikarni iparkodik, és végre színlel. De mivel a színlelés, koholás az emberi kedélyt nem nyugtatja meg, azért az uj „auguria oblativa"-ban keresi a babonás menedékhelyet, s mivel a hitetlenség megállapodást nem ismer; tehát a psychologia törvényénél fogva a babona foglalja el a hit által elhagyott helyet, Az egyik rendszerből a másikba való átmenet az I. és II. puni háború idejében történt. A nyilvános auspiciumok felosztattak: auspicia urbana és extra urbem. 1) Az auspicia urbana kiindulási pontja vala az „auguraculum in arcé", hol az „augures publici" az auguria coelestia és „ex avibus"-t tartották; mig extra urbem: signa ex acuminibus és későbben „ex tripudiis". Cicero a Róma alapításakor tartott auspiciumot „auguratus pastoralis"-nak nevezi az urbánus ellenében; de hozzáteszi: nec íictus ad opiniones imperitorum, sed a certis acceptus et posteris traditus. 2) Az „auguratus pastoralis"-ből fejlődtek ki az „auspicia urbana és militaria" az első „intra" és utóbbi „extra pomerium" urbis tartatott. Alsóbbrendű „auspicium"-ok valának a campus Martiuson tartandó „comitia centui'iata alkalmával az auspiciia suburbana. Az auspicium extra pomerium illetve „militare"-nek alsóbb fajai valának az auspicia peremnia, azaz oly auspiciumok, melyeket valaki hidon átmentében tartott. Az augurok egész szervezetéből, nemkülönben azon körülményből, hogy minden fontosabb dolgot auspiciumok megelőzésével vittek véghez pl. a főhivatalnokok, főpapok választása, béke és háború kérdése fölött való döntő befolyás stb. nagy hatalmok tlinik ki. Mégis a köztársaság hanyatlásával az ő hatalmuk is hanyatlott, mig végre a harmadik század vége felé az összes istenek és istennőkkel együtt letűnt. *) Urbem et agros (et templa) liberata et effata liabento. Cic. de leg. 2. 8. 2) Cic. de Div. I. 48.
