Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1880
24 vezeték; s Newton a lehulló almáról következtetett a föld vonzerejére és az általános nehézkedésre: meglehet, hogy a mély belátásu természetbúvárt valamely szerencsés pillanatban épen a kezében lévő lámpa vezeti a világosság valódi végokának felfedezésére! . . . . Az általánosan elfogadott feltevés szerint a leb még a legsűrűbb testeket is betölti, körülveszi azok láthatlan apró részecskéit a parányokat; innen magyarázható meg, miért átlátszók a legsűrűbb testek is. Könnyen felfogható ezen elmélet szerint a színek különféleségének mibenléte, vagy ugyanazon minőségű színeknek látszervünkre gyakorolt erősebb vagy gyengébb hatása: a mint a másodperczenként végzett légrezgések számától függ a hang magassága, a rezgések hatályától pedig a hang erőssége; épen ugy függ a szinek különfélesége a lebrezgések számától és az egyes hullámok hosszától, a szinek csekélyebb vagy jellemzőbb benyomása pedig a rezgések által szemünk ideghártyájára gyakorolt ráhatás minőségétől. A hang keletkezéséhez már elég, ha a hangindító másodperczenként 167 a rezgést végez és hallszervünk legföllebb 38.000 rezgést képes inásodperczenként""felfogni; ellenben a fény előidézéséhez a lebrészecskék hasonlíthatlanul nagyobb számú rezgése kívántatik; billiókra megy azon rezgések száma, melyeket ezen elmélet szerint az önfényü testek részecskéi másodperczenként végeznek Miután az előre bocsátott dolgok alapján némileg fogalmat szerezhettünk magunknak a fény mibenlétéről, meg kell emlékeznünk röviden a mindennapi életben gyakrabban előforduló fénytani tüneményekről és egyszersmind arról is. miképen lehet e tüneményeket az általánosan elfogadott hullámzási elmélet szerint megfejteni. A mindennapi életben is leggyakrabban előforduló tünemények : a. fényvisszaverődés, sugártörés és színszórás. A) A fényvisszaverődés. Visszaverődés alatt a természetben azon tüneményt értjük általában, melyet mindannyiszor tapasztalunk, midőn valamely mozgó test útjában oly anyagra talál, mely azt épen nem, vagy legalább nem teljesen bocsátja keresztül; ezen esetben a mozgó test érintkezvén az akadálylyal, egészben vagy részben eredeti irányával ellenkező irány felé kénytelen útját folytatni. E visszaverődésre mind a három halmaz-állapotú testek képesek, s mindannyi egy és ugyanazon törvénynek hódol, mely szerint: a beesési szög egyenlő a visszaverődési szöggel. Ezen törvény helyes voltát a játék asztal szélébe ütköző billiárd-golyók igen szépen igazolják. Visszaverődésre a levegő is, mint légnemű halmaz-állapotú test, alkalmas, ennélfogva jogosan szólhatunk a hangsugarak visszaverődéséről, mely tüneményt visszhang (Echo) elnevezése alatt ismerjük. Kicsinyben a hangsugarak visszaverődését mindannyiszor tapasztaljuk, valahányszor arozunk elé tartott tárgyra vagy falfelé fordulva fennhangon beszélünk.
