Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1880
A természeti tünemények legnagyobb részt oly sajátságos körülmények összernűködése mellett jönnek létre, hogy azok mibenlétét csak úgy képes felfogni az észlelő, ha ismeri kellőleg azon természettörvényeket. melyek alapján az illető tünemények létesülnek. Némelyek közös indokok alapján jelentkeznek; igy általánosan elfogadott vélemény, hogy a hang, melegség, világosság, szin stb. nem egyéb mint rezgés, sajátságos hullámzó mozgás. Hullámzó mozgással a természetben igen gyakran találkozunk: végezhetnek ily mozgást a rugalmas szilárd testek épen úgy, mint a folyékonyak és légnemüek. Néha a hullámok elég nagyok és oly lassan követik egymást, hogy érzékeink által is észrevehetők pl. a- vizhullámok valamely tó felületén szeles időben; de sok esetben az egyes hullámok oly roppant kicsinyek és gyorsan követik egymást, hogy egyenkint érzékeinkre hatást gyakorolni nem képesek, hanem csak ha tömegesen lépnek fel és mint hang vagy világosság stb. jelentkeznek. A hullámzó mozgásról fogalmat szerezhetünk magunknak a következő egyszerű kísérlet által. Ha nyugvó vizre gömbölyű kavicsot ejtünk, vagy vizet cseppentünk. a sima vízfelületen kis köralaku mélyedés támad, körülötte pedig a vízfelületen kimagasló gyűrű keletkezik, mely azonnal két részre szakad : egyik, a vizgyürü külső fele kifelé tovább terjed és folyton nagyobbodó és lassuló hullámot képez, mig végre a kör oly nagyra nő és a vizrészecskék oly kevéssé emelkednek a sík felület fölé és merülnek alá, hogy a mozgást többé észre nem vehetjük; ezen hullám központját a vízfelület megérintett pontja képezi. A vizgyürü belső fele pedig saját súlyánál fogva a megérintett pont felé esik vissza, honnan a vizet a magasba löki: az igy felemelt vízoszlop visszaesése alkalmával ugyanazon eredményt idézi elő a vízfelületen, mint a vizbe ejtett kődarab vagy lehulló vízcsepp; azért az elsőt szükségképpen egy második hullámnak kell követnie, mialatt egy másik vízoszlop képződvén visszaesése után a harmadik hullámot idézi elő. De a testtehetetlenség és a föld-vonzerő hatása alatt azon erő, melyet a leejtett kő vagy vízcsepp kifejtett, bizonyos idő múlva megszűnik és a hullámzó víz lecsendesül. A vizrészecskék e mozgása teljesen különbözik a folyóvizek mozgásától; mert mig 2*
