Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1879

34 nem lehet, amaz az egész nép eszmekincsei s gondolkozása módjából alakul, ez egész ivadékok életnézetét,^áéi&lmeit foglalja magában; de ha azokat akarjuk dicsőíteni, kiknek irodalmunk sebes haladására s az irányra, melyet az kifejlődésében követett. legnagyszerűbb befolyásuk volt, Kazinczy után Vörösmarty az, kit a koszorú illet, sőt ha annak érdeme nagyobb, mert nyelvünk átalakítását neki köszönjük: a befolyás, melyet Vörösmarty az irodalomra s nemzetre gyakorolt, talán még hatalmasabb."

1) Csakugyan Vörösmarty oly nyelven irt, mely minden szívben viszhangra talált, s oly merészen, hogy mindenkit meglepett. Davka. Szemere, Kazinczy költészetének engyhe tavaszi tájképe Vörösmartvnál a villámok s dörgés által kiegészített viharrá változott, melynek nagyszerűsége a mily megrémítő, épen oly fenséges. Nyelvének újdonsága magát Kazinczyt is meglepte, a mint ezt Guzmicsnak meg is irta, nehezen esett neki a vakmerő berohanás a nemzeti nyelv szentélyébe, melynek ajtaját ő oly féltékenyen, oly kitűnő gonddal ápolá; de ellene nem tehetett semmit. A mint nem lehet megállítani a sebes folyamot, mely rohanva iramodik tova, mint a rosz lelkiismeret, és mégis mezőket, réteket termékenyit meg: ugy nem lehetett Vörösmarty nyelvmagyarosító költői lelkesedésének határt szabni. Nem lépett ő fel korszakot alkotó nyelvészeti munkákkal. „Magyar helyesírás és szóragasztás főbb szabályai," „Magyar nyelvtanok" czimű kisebb műveiben közölte nem is annyira nyelvészeti, mint inkább szókötési szabályait. De végtére ezek bármily jelesek lennének is, egy nyelv átalakítására korszakot alkotó befolyást nem gyakorolhattak, nem is gyakoroltak. Méltán kérdezhetjük tehát, hol vannak azok a jeles nyelvészeti munkák, melyekben az irodalomra való hatása nyilvánult? Feleletünk legyen egy hasonlat. Londonban a Sz. Pál templom alapítójának sírján ez áll: Emléket keressz? nézz körül. Így vagyunk Vörösmartyval is. Ha elragadó, bájos nyelven hallunk beszélni, írni: ez mind Vörösmarty hatása; ha a nyelv a szelídebb érzeményekhez, mint viasz a mintához idomul: ez ismét Vörösmarty hatása: ha a kürtök, harsonák, tárogatók zúgnak nyelvünkön, ha visszaadható hangja a legélesebb sípnak, ép ugy, mint ji mennydörgés tompa morajának: ez mind Vörösmarty hatása. 0 nála kifejezést nyert minden érzelem, s így tényleg megczáfoltaték a jeles publicista, ki így szólt: Ki azon szerencsés szerencsétlen, ki egészen ki tudja fejezni azt, ami lelkében vagyon? Szerencsés, hogy a nyelvnek oly nagy tehetségével bir; szerencsétlen, hogy csak oly parányi van lelkében, amit még emberi nyelv is elő tud rebegni."

2) Igen, ki lehet fejezni az érzelmeket, csak legyenek kifejezéseink. Vörösmartyban meg volt az érzelmek egész tengere, olyan tenger, melyen sohasem volt apály, hanem mindig dagály s át is adta a benne termő drága J) Eötvös: „Emlékbeszéd Vörösmarty Mihály felett." ") Széchenyi: „A magyar nyelv."