Palcsó István: A késmárki ág. hitv. ev. kerületi lyceum története (Késmárk, 1893)
52 Jogtanár választása 1835. Kralovánszky István emlékezete. A pliilologiai tanszék betöltése 1836-ban. Még mielőtt azonban ezen módosított tantervezet és megújított rendtartás elkészült volna, ugyanazon fentemlített gyűlés által nagy szótöbbséggel Zsarnay Imre, sárospataki helv. hitv. ügyvéd választatott meg jogtanárrá. Alig, hogy az intézet Schneider vesztesége után némileg felüdült, csakhamar újból érzékenyen sujtatott Kralovánszky István, a philologia tanárának halála által. A boldogult Eperjesen született 1795. évi november 5-én. Miután ott az elemi és részben a gymnasiumi, Sopronban és Lőcsén a rhetorikai, Debreczenben és Pozsonyban a bölcsészeti, theologiai és jogi tanulmányokat bevégezte és egyszersmind e három utóbbi helyen Pfannschmidt (Zsedényi) Ede József magánnevelésével foglalkozott, 1817-ben a haliéi egyetemre ment, hol 2'/ä évig leginkább bölcsészeti, philologiai és theologiai előadásokban vett részt, 1820-ban visszatérvén, Rozsnyón vállalt el nevelői állást. Intézetünkben 1821 óta a felsőbb osztályokban a történelmet és statistikát, 1824 óta pedig Ghalupka eltávozta után a philologiát vévé át. Glassikai miveltségü és tiszta jellemű tanár, valamint hű és őszinte barát s kitűnő ember vala egyaránt. Beszéde tiszta nyelvű, válogatott és vonzó vala. Remekül irt latinál, németül és magyarul, mely utóbbi két nyelv tanitását ő hozta be intézetünkbe, és mint a német és magyar önképző-egylet elnöke nagy érdemeket szerzett magának az ifjúság stylusának és szép Ízlésének kiművelésében. Egyszersmind a könyvtár gondozásával lévén megbízva annak rendezésével fáradozott; nem kevésbé érdemesült az igazgatói hivatalban, melyet felső osztályú kartársaival felváltva több éven át lelkiismeretes pontossággal és helyes tapintattal viselt. 1836-ban történt halálakor könyvgyűjteményét a lyceumnak hagyományozta, pénzbeli hagyományával pedig a helybeli tanárok özvegyei- és árváinak nyugdíjintézetét alapította meg. A választó-gyűlés figyelme most a bécsi Zitkovszky Lajos lelkész-jelöltre irányult, ki kitűnő hitszónok és a classikai régiségeknek alapos kutatója lévén, a bécsi theologiai tanárok és az ottani alakult iskolai g-yülés hatásköréhez a lyceum szellemi és anyagi érdekét érintő minden ügy eldöntése és úgy különösen a tanárok választása is tartozik. Az iskolai pénzalap kezelését illetőleg: Minthogy a dolog természetéből világos, hogy az alapítóknak, midőn a közjó iránti buzgóságból az iskolák és az ezekben felnevelendő ifjúság számára pénzalapitványokat tesznek, azon szándékuk van, hogy ezek holtuk után is kitűzött czéljuk elérésére szolgáljanak és örökre megmaradjanak: ebbeli törekvésüknek, mely különben a legtöbb alapitó oklevélben is ki van fejezve, bizonyára megfelel, hogy az iskolai pénzalap-, mintegy szent letéteménynek gondját viselje az iskolai pártfogóság gyűlése, valamint az egész közönség és azon őrködjék; annak hű kezelésével pedig egy minden tekintetben becsületes és közszavazás által választandó férfi bizassék meg.
