Palcsó István: A késmárki ág. hitv. ev. kerületi lyceum története (Késmárk, 1893)
54 Vidéki felügyelők 1837 óta. Apénzalapok elkülönítése. Az 1837. évi szeptember 3-án tartott iskolai gyűlésen Cornides István felügyelőnek azon indítványa folytán, hogy a főtanoda gyarapítására és tekintélyére jótevő befolyással lenne, ha a helybeli felügyelőkön kívül ezen tisztséggel mások is — a külső pártfogó- ságból - ruháztatnának fel: közhelyesléssel következő vidéki pártfogók ú. ni.: Spóner Tivadar, Berzeviczy Titus, Okolicsányi Viktor és Máriássy Ágost külső (vidéki) felügyelőknek neveztettek ki. Ugyanakkor szabályoztatott az alumneumi pénztár és határoz- tatott, hogy ez, valamint a könyvtár, szorgalomdijak és a tanári özvegyek nyugdíj-intézetének pénzalapja a nagyobb iskolai pénztártól elkülönítve kezeltessék. III. A késmárki főtanoda mint kerületi lyceum 183g óta. A pártfogó- hági jogok iránt támadt vita lefolyása A pártfogó- ság ki- terjesztése. Minthogy a pártfogósági jogok felett 1836 óta a késmárki evang. egyházközség és a főtanoda külső pártfogói közt támadott és azóta folytatott peres ügy, mely az alatt a nyíregyházai kerületi gyűléshez felterjesztetvén, onnan pedig a helybeli iskolai gyűléshez visszautasittatván mindkét részről az eperjesi consistorium —, azután pedig az egyházi községtől a rimaszombati kerületi, a külső pártfogóktól pedig az egyetemes egyházgyüléshez felebbeztetett és mind addig el nem döntetett: mind a két fél ezen hosszadalmas viszálykodásnak, főként az iskola érdekét károsító befolyásánál fogva, véget óhajtván vetni, többféle kísérletet tett annak békés elintézésére. Végre 1838-ban Zsarnay Imre jogtanár erélyes felszólalása és azon nyomós érvekkel támogatott indítványa, miszerint a főtanoda gyarapítása és felvirágoztatása érdekében nem csak az lenne óhajtandó, hogy ezen peres ügy végre barátságos utón és az indítványozó által benyújtót tervezet álapján ki egyenlít tetnék, hanem hogyha a főtanoda és egyház közti természetes kapocs még szorosabbra füzetnek az által, hogy a pártfogói jogok az összes szepes- ségi ev. községekre terjesztetnének ki, úgy, hogy a főtanoda a szepesi protestantismusnak központi intézete, sőt még szélesebb alapon kerületi főtanoda lenne: az iskolai gyűlés által közhelyesléssel elfogadtatott és mind a két indítvány életbe léptettetett. Ugyanis az 1838-ik évi augusztus 19-én tartott iskolai közgyűlés tekintettel azon benső vallás-erkölcsi és tudományos mive- lődési érdekközösségre, mely a szepesmegyei evang. egyházközségeket már régóta és kiválóan a Iyceumhoz fűzte és azokat ezen
