Palcsó István: A késmárki ág. hitv. ev. kerületi lyceum története (Késmárk, 1893)
301 erre nézve kijelenté, hogy ez gymnasiumi alapra legyen fektetve és abban egy egységes, minden tanulóra egyaránt kötelező erős törzstanitás legyen; hogy e közös törzsben benfoglaltassék a latin nyelv is; a mellett pedig a felsőbb osztályokban legyen egy-két tantárgy a tanulók hajlama és jövendő hivatása szerint szabad választásra hagyva; végül, hogy az egységes középiskola eltérve a mostani törvényes rendelkezésektől, csak egy qualificatiót nyújtson, a mely az összes főiskolai tanulmányokra megnyissa az utat. Ellenben, bár megvitatta, de el nem döntötte az értekezlet a következő kérdéseket: 1. Hány évfolyamból álljon az egys. iskola? 2. Mely osztályban kezdődjék a latin nyelv tanítása s mikép helyeztessék el a német nyelv? 3 A választható tárgyak a felső osztályoknak melyikében vegyék kezdőtöket és melyek legyenek e választható tárgyak? — Ezen kérdésekre a közokt. miniszter felszólítása folytán a közoktatási tanács következő nézeteiben adott választ: 1. Az egységes középiskola 8 osztályból álljon. 2 A latin nyelv tanítása az egys. középiskola II. osztályában, a német nyelv pedig III. osztályában kezdődjék 3. A felsőbb osztályokban, még pedig az V-iktől kezdve választható tárgyak legyenek: a görög nyelv, a franczia nyelv és a rajz, mely tárgyak közül egyet köteles volna a tanuló választani, de választhatna kettői is.*) Miután a közoktatásügyi miniszter úr a fentemlitett értekezlet nyilatkozata folytán az egységes középiskola előmunkálatának és törvényjavaslatának elkészíttetésére határozván el magát meghallgatni kívánta azt megelőzőleg egyházunk szakiskoláit és szakférfiúit is s e végből egyházkerületi főhatóságunkhoz fordulván a közoktatási tanács által megvitatott 3, illetőleg 4 kérdésre sürgősen Írásbeli feleletet kívánt; püspök úr viszont 1892. decz. 2-án kelt leiratával a késmárki lyceum tanári karához felszólitást intézett, hogy „az egységes középiskola tárgyában általában és a fentemlitett 4 kérdésre vonatkozólag még különösebben“ vele közölje nézetét: a lyceum tanári kara ezt a kérdést beható tanácskozás tárgyává tevén és azt nem annyira csak társadalmi, hanem főként didaktikai és paedagogiai szempontokból tekintvén következő nézetének és véle- ményes javaslatának adott kifejezést: — Azon kérdések, melyekre a nm. vallás- és közoktatásügyi miniszter úr az általaczélba vett egységes iskola szervezése czéljából a protestáns autonom intézetek egyházi főhatóságától, illetőleg azok fentartó testületétől és tanári karától véleményes feleletet kíván, — mintegy hallgatva föltételezik, hogy általában és úgy hitfelekezetünk részéről is elvül már el van fogadva az ú. n. egységes iskola czélszerűsége és életbeléptetésének *j Orsz. közéjiisk. t. e. kXXVI. 0. sz. 403 — 409. 27. A közoktatási tanács nézetei. 28. A lyceum tanári karának az egys. iskolára nézve kifejezett nézete.
