Palcsó István: A késmárki ág. hitv. ev. kerületi lyceum története (Késmárk, 1893)
299 vén, hogy az ev. egyetemes gyűlés saját legjobb megyőződését követve azt a kérdést önállóan a protestáns egyház, a tudományos műveltség és a haza érdekében fogja megoldani. Mind ezek után a lyceum örömmel vette az egyet, tanügyi! bizottság feljebb emlittett felhívását, melynek álláspontját és indo-i kolását a magaéval egészen megegyezőnek találá. Ennélfogva, noha némely ev. tanintézet, kivált olyanok, melyek az állami segélyt vagy már addig is élvezték, vagy azt igénybe venni akarják, már előleg, be sem várva az egyetemes gyűlés mérvadó határozatát, saját felelősségükre a görög-pótló tanfolyamot kebelükben foganatosították, — a késmárki lyceum sem paedagogiai sem tudományos szempontból nem tartván czélszerűnek és összeegyeztethetőnek a gymnasium sajátlagos feladatával a gymnasium oly lényeges átalakítását, erre semmi lépést nem tett, hanem úgy mint addig, ezentúl is az 1884 évi egyetemes tantervhez szigorúan ragaszkodván a görög nyelvnek, mint általánosan kötelezett tantárgynak a tanítását változatlanul fen tartja.*) Ezt az elvhű elhatározást a lyceum annyival inkább teheté, mivel állami segélyt nem vett igénybe és szoros összefüggését az ev. egyházi főhatósággal zavartalanul fentartván autonómiáját minden egyéb befolyástól ment tisztaságában megóvta. Annak helyességét pedig maga azon tapasztalati tény igazolja, hogy azóta tanítványainak száma épenséggel nem fogyott mind a mellett, hogy a görög nyelv a tanterv szerint mint rendes tantárgy 22 heti órában tanittatik, a nélkül, hogy e miatt túlterhelésről valaha panasz emeltetnék. A közoktatásügyi miniszter nem sokára az 1890. évi XXX. törvényczikk életbeléptetése után ezt mintegy csak ideiglenes intézkedésnek tekintvén, mely átmenetül szolgáljon a czélul kitűzött egységes középiskolára, ez uttóbbinak kérdését tanulmány tárgyává tévé és e végett, mennél több szakférfiúnak erre vonatkozó nézeteit akarván megismerni, 1892. évi jan. 25-én egy, nehány középiskolai főigazgató, tanárok és egyéb szakférfiakból álló értekezletet**) hivott össze, egyúttal pedig a tárgyalás menetének könnyebb irányítása czéljából egyes kérdéseket állapított meg, melyeket előleges tanulmányozás végett azon meghívóhoz mellékelt. Ezen kérdések pedig igy következtek: 1 Az egységes középiskola mely formája felel meg jelenleg leginkább szükségleteinknek ? Megfelel-e az oly egys. középiskola, mely felső osztályaiban közös tantárgyak egységes tanítása mellett némely tantárgyakban elágazik ? — *) L. a lyc. isk. tanács 1891. aug. 12-én tartott értekezletének jkvét (29. sz. a.) **) Orsz. középisk. t. e. közlöny XXV. 7. sz. 527—573. 23. A görög nyelv tanítására vonatkozó határozata. 24. Az egységes középiskola kérdésében összehívott miniszteri értekezlet.
