Evangélikus kerületi liceum, Késmárk, 1917

csoportokba öszeverődve, kellő felügyelet nélkül utaznak, sok mindent megengednek maguknak az ifjak, a mi nem válik előnyükre és panaszra ad okot.

E bajokra kötelességünk felhívni a szülőket, társadalmunkat, tanügyi kormányunkat, bár jól tudjuk, hogy gyökeres orvoslást csak a béke be- köszönése után várhatunk. Mégis részünkről mindent elkívántunk követni és akarunk követni a jövőben iá, hogy a reánk bízott tanuló ifjúságot, amennyire csak lehet megóvjuk az erkölcsi eldurvalástól, a romlástól és kellő szorgalomra buzdítsuk. E tekintetben munkásságunk nem is volt meddő, amint azt a tanulmányi eredményről és magaviseletről köziött kimutatás tanúsítja.

Fontosabb pártfogósági intézkedések. Az 1918. évi május 7-én tartott pártfogói közgyűlés mérlegelve intézetünknek a háborús drágaság folytán előállott súlyos anyagi helyzetéi, amellyel szemben a kormány részéről ismételt kérelme dacára sem részesült fokozottabb, a szerződés értelmében jogosan várható támogatásban, kénytelen volt, hogy a dologi kiadások, első sorban pedig fűtőanyag rendkívüli megdrágulása folytán előállott hiányt fedezhesse és a jövő iskolai év szükségletét biztosítsa, habár szomorú szívvel a rendelkezésére álló egyedüli eszközhez tordulni és a tandíjat, valamint beira- tási díjat és járulékot megfelelően emelni. És pedig a tandíjat 120 K-ra, a beiratási díjakat és járulékokat 50 K-ra. Ezenkívül a nem protestáns tanulók részére fenntartói járulékot állapított meg és pedig a róm. és gör. kath. részére 40 K. az izrael. részére 80 K.

Ugyanezen pártfogói közgyűlés, úgy mint a múlt évben, ezúttal is a tanári kar részére, figyelembe véve a hadbavonultak helyettesítése által megszaporodott teendőket, valamint az egyre fokozodó drágaság által előidézett nehéz megélhetési viszonyokat, rendkívüli segélyt szavazott meg. A tanári kar a pártfogóságnak ezen nemeslelkű, áldozatkész, a tanári nehéz munkát megbecsülő és a középosztály különleges súlyos helyzetét megértő határozatáért hálás köszönettel adózott és belőle uj erőt és serkentést merit a jövő küzdelmére, amelyben működésével ugyancsak rá akar szolgálni fenntartó testületünk elismerésére.

Hadiszolgálatra a népfelkelői szemléken az 1917/18. tanév folyamán a következő tanulók soroztattak be: Vavercsák István V. o. t., Kottler Kornél, Magyar Ferenc, Nyemecz János VI. o. t., Gellért Miklós VI. o. magántanuló, Baksay Sándor, Fekete Mihály, Krajcsi Géza, Krieger Sándor VII. o. t., Csink Gyula, Czirbesz László, Engelmayer József, Mankó Lajos, Hrobon János, Komán Sándor, Krisch Tivadar, Maurer Gusztáv, Schwartz Tibor, Széles Sándor, Wack Kereresztély, Zatlonkál József VIII. o. t., Kertész Jenő VIII. o. magántanuló. Ezek közül a vallás- és közoktatásügyi miniszter 7/1918 ein. sz. rendelete értelmében az V. és VI. o. t. március 9-én osztálybixonyitványt nyertek, a VII. és VIII. o. t. pedig résztvettek a február 1-től március 7-ig tartott előkészítő tanfolyamon, amely után a VII. o. t. osztályvizsgát, a Vili. o. t. osztály- és érettségi vizsgát tettek. A még

52