Evangélikus kerületi liceum, Késmárk, 1915
15 kiaknázza az Ő iratait, melyek olyannyira jellemzően tükrözik a római emelkedett világnézetet s melyek oly becses támogatói lehetnének jellemet nevelő munkánkban. Cicerónak néhány, tantervűnkben mélységes hallgatással mellőzött értékes és kedves munkája (Laelius, Cato) szolgálná még a római világnézet és jellem megismerésének szempontját, melyhez Horatius szatíráiból és ódáiból, valamint Tacitus Agricolá-jából — ebből a mesteri jellemrajzból — kapnánk eleven színeket. 4. Cicero, Minucius Felix, Tertullianus, Lactantius. A római vallásos felfogás és élet megismerését pompásan fogják közvetíteni a »de natura deorum«-ból vett szemelvények. A vallás államfenntartó erejére, továbbá annak hanyatlására, valamint a keresztyénséggel való harcára vonatkozólag pedig a fent említett három egyházi íróból vett szemelvények fognak érdekes felvilágosítást adni. Ez a vallástörténeti olvasmány egészen új világot fog megnyitni a tanulók előtt, melybe minden bizonnyal különös érdeklődéssel fognak belemélyedni. Alkalmas formában megválogatva esetleg A u g u s t i n u sból is lehetne adni néhány fejezetet.1 5. A magyarországi latin irodalomból mindenesetre a történelem- és irodalomtörténettanárok meghallgatásával kell megválogatni a szemelvényeket. Ilyenekül kínálkozik a Gellért-legenda, Rogerius, Kézai, Anonymus, Galeotti, Bonfini, Katona és esetleg Janus Pannonius néhány részlete, valamint István intelmeiből és talán Kálmán törvényeiből egy-két fejezet. Itt azonban a dolog természeténél fogva mások vannak hivatva konkrét javaslatok tételére. Annyi auctort azonban, amennyit ez a programm felölel, lehetetlen külön kiadásokban a tanulók kezébe adni, mert ez újból csak drágítaná a tanulást és bizonyos, hogy a legtöbb auctor-kiadásban egész sor fölösleges szemelvény foglalna helyet. Önként kínálkozik tehát a legkedvezőbb megoldás : dolgozzunk chrestomathiákkal. Minden osztálynak legyen meg a maga »Latin olvasókönyve« s ebben valamennyi, abban az osztályban olvasandó auctorból legyenek benne a megfelelő szemelvények, melyeket a szaktanárok meghallgatása alapján készülő miniszteri utasítás kijelölne. És még egyet: legyenek ezek a szemelvényes-könyvek egységesek, vagyis egy és ugyanaz a szerző szerkessze meg minden osztály olvasókönyvét; tehát csakis olyan olvasmányos könyvek engedélyeztessenek, melyekből mind a hat kötet (III.—VIII. oszt.) ugyanazon szerkesztő munkája. Ezen a réven számos egyenetlenség és ellenmondás elkerülhető lesz, ami pedig — a tanítás főbenjáró érdekei ellenére —• mind lépten-nyomon előfordulna, ha minden osztály olvasókönyvét más szerkesztő állítaná össze. E szemelvényes-könyvek keletkezését pedig, ne bízzuk a puszta véletlenre, hanem bízzon meg a minisztérium ezeknek megszerkesztésével egy igazán hozzáértő szakembert, az ettől összeállított hat kötetet bocsássa aztán kiváló Turchányi id. cikkében 505 1.
