Evangélikus kerületi liceum, Késmárk, 1913
65 geknél kezdtük meg s hogy nem most láthatjuk őket, azt a Vezúv lávájának köszönhetjük. Ez a múzeum valóságos tündérpalota, melyben »két élet fog kezet, mert a mi kétezer év előtt lenni megszűnt, Íme feltámad a régi sírjából és velünk él és élni fog, midőn mi mind porrá leendünk.«1 Kocka- és csontjáték, színházi jegyek (csont), tükrök, mécsesek, utcai lámpások, kályhák a Gladiátorok házából (Kr. e. X. sz.), gyógyszerek, mérlegek, orvosi műszerek, foghúzók, körzők, súlyok, tintatartók, hangszerek, valamennyi az ember mindennapi életének szükséges eszköze. Külön figyelmet érdemel Pompéji anyaga: megszenesedett kenyér, különféle gyümölcs, olajmag, olajtartó, bor, olaj, a holttestek befedésére szolgáló vászon, továbbá kötél, halászháló, papucs stb Külön teremben gyűjtötték össze a remekművű ékszereket, gyűrűket, arany szöveteket és láncokat. Egy másik teremben pedig az ezer fajtájú mécsesek, lámpások és triposok gyűjteménye egy társulatban. Külön gyűjteményt alkotnak a védő és támadó fegyverek s a pénzek és érmek. A vázák, edények és amphorák között különösen a kék enyvből készült Farnesei tál érdemli meg méltó figyelmünket. A tál belseje Nagy Sándor életéből vett jeleneteket, külseje pedig Meduzafőt mutat. A múzeumban van a híres nápolyi képtár is, melyben Cellini ékszertartója és a Farnesei ékszerek nyertek elhelyezést. A képek közül különösen híresek: Perugino Madonnája, Guercino: La Maddalena, Caracci: Pieta, Romanelli: Sibylla, Correggio : Zingarella, Tizian : Danae és Ámor, III. Pál és Madonnái. Raffael: Szent család, Sándor bíboros, Bellini: Transfigu- ráció, Van Dyck : Jézus a keresztfán, Schidone: A keresztyén szeretet. Van még itt Rembrandtnak, Velasqueznek és sok más kiváló festőnek alkotása, melyeket a különböző nemzetbeli festők több szerencsével, mint hűséggel másolgatnak. Egy hosszú folyosón csupa hatalmas vázák, egy másik teremben a kilenc Múzsa képével díszített gobelin, majd a következőben különféle mű- ipari tárgyak bilincselik le érdeklődésünket. De sietnünk kellett, hátra volt még a szoborgyüjtemény, melynek nem egy darabja képekből, tanulmányainkból kedves ismerősünk. Itt láttuk az antik világ legnagyobb márvány- szobrát, a Farnesei bikát, mely egykor a Via Nazionalén állott s mely ott a szabad ég alatt bizonyára hatásosabb volt, mint a mostani gyenge világításnál. Ott van a Farnesei Herakles, amint fáradtan bunkójára támaszkodik, ott a Vénus Kallipygos és a fürdéshez készülő Vénus. Karcsú arányaival igen tetszetős a pihenő Hermes bronz-szobra, valamint a táncoló és az alvó Faun. Homeros, Julius Caesár s a Claudiusok több tagjának szobrain kívül feltűnik a szép Agrippina ülőszobra és Michel Angelo keresztelő medencéje. A sok szellemi táplálék után jól esett a Deutsche Küche ízletes német kosztja, melytől fölfrissülve, a Via Nazionalénak nevezett s déli * 5 1) báró Lakos János Hébe 1823. 5
