Evangélikus kerületi liceum, Késmárk, 1909

85 érdekességet kölcsönzött az útnak, mert senki sem akarta elhinni, mikor e részleten túl voltunk, hogy ez lett volna az út legveszedelmesebb részlete. A Hunfalvy-nyeregről már szépen beláttunk a vad Sucha dóiba ' (szá­raz völgy), a melynek aljában ott csillogott a magyar nyelvnek kimondha­tatlan Zmarzly staw (jeges td). Innen rövid félóra múlva a Tengerszemcsúcs tetején (2508 m.) voltunk; hatalmas panoráma középpontjában. Nyugat felé a Kriván, észak felé a lengyel Tátra és a bélai havasok s a messzeségben, beleolvadva a homályba a Pieninek és ezeken túl a lengyel-orosz síkság, kelet felé a jégvölgyi és lomniczi, délfelé a gerlachfalvi és közvetlen közelben a Tátracsúcsok. Azt sem tudta a szem, hogy hová nézzen, vájjon a 8 csillogó tavat bámulja-e, vagy az alulról hatalmasnak látszó sziklafalakat és tornyokat, melyek jórésze most letörpülve hunyászkodott meg bércóriásunk előtt, bár ez sem kérked­hetett olyan nagyon, mert bizony a közeli Tátracsúcsok előtt neki kellett meghajolnia. A szép látvány (no meg a déli falatozás) sokáig odabilincselt a csúcshoz, de végre is mindennel eltelik az ember, különösen az ifjú elme, a mely anélkül is szereti a változatosságot. Le kellett tehát szállnunk ugyanazon az utón és visszafelé mennünk, kényelmesen meg-megállva és az áfonya fekete bogyóit Ízlelgetve, miközben nagyokat ittunk az utunkba kerülő kristálytiszta patakok és csermelyek vizéből. Alaposan elfáradva és törődötten, de két jól eltöltött nap emlékeivel gaz­dagabban tértünk vissza a csorbái állomáshoz s azután hazafelé vettük utun­kat a gőz szárnyain. Útiköltség kb. 7 K. 2 Kirándulás a Nagy Choc-ra. Május 22-én intézetünk 25 tanulója a IV—VI. osztályokból 3 tanár vezetésével felkereste Liptó m. egyik neveze­tességét, a Nagy Choc-ot. A fáradságos kapaszkodót bőven kárpótolta a szép látvány, mely a Vág és Árva völgyére nyílt s a híres choci mészflóra, mely teljes pompájában virágzott. Geológiai tekintetben is több érdekes tapasztalatot tettünk a teljes mezozoos rétegsorozatot illetőleg és a lucskii mészforrások és mésztuffa képződését tanulmányozva. Útiköltség 3 K. Alapítványok. Minthogy a három évvel ezelőtt nyugalomba vonult négy tanár: Gretzmacher Gy., Kiszely E., Klein P. és Zvarinyi S. emlékének megörökítésére megindult gyűjtések körülbelül befejezetteknek mondhatók, az é célra megalakult gyűjtő bizottság elkészítő az alapító leveleket és benyúj­totta a líceum iskolatanácsának, illetve pártfogóságának, a mely ezeket, vala­mint az időközben tett Kégel Árpádné-féle és az Érettségi találkozók alapítványát hálás köszönettel fogadta. E hat alapító-levél szószerinti szövege a következő : Alá, pitéiévé 1. G r o t z in a c li o r Gyula, a késmárki ág. kitv. ev, kerületi líceumnak 36 éven át buzgó odaadással működű tanára, 1907. szeptember 1-én nyugalomba vonult. A távozó érde­mes tanár úr emlékét a hála és elismerés jeléül tisztelői, barátai és tanítványai meg akarták

Next

/
Oldalképek
Tartalom