Evangélikus kerületi liceum, Késmárk, 1909

21 egy néhány tudományos müvét a gondolat nagyszerűsége, eleven, gazdag eszmeforrásai, éles értelme, megdönthetetlen indokolása jellemzik, melyek meggyőznek, felvilágosítanak és elragadtatnak. És a nagy, a »méltóságos« tudós hu fia maradt szükebb- körü hazájának, nagy híre, neve nem irtotta ki szülőföldje iránti szeretetét, nem szégyelte származását, kérges tenyerű rokonságát. S az ember, bár tudós is, igy lesz karakter. Csaknem minden nyáron ellátogatott a Tátrába, Nagyszalókra, hol előszeretettel tartózkodott s hol az ősi szepesi dialektus szerint örömmel elbe­szélgetett. kedves Késmárkját 1890. augusztus 24-én látogatta meg utoljára, mikor néhai Zvarínyi Sándor, intézetünk akkori igazgatója előtt azon óhajának adott kifejezést, hogy szeretné a lyceum tanári karát megismerni, mely azután testületileg tisztelgett a veterán tudósnál. S akinek lelkét hazája s szülőföldje iránti szeretet hevíti, az kell, hogy tántorithatatlanúl hűséges tagja legyen egyházának is. S ez természetes is, mert »a valódi, mély tudomány sohasem visz el Istentől, hanem ellenkezőleg Istenhez vezet.«') Hunfalvy egész élete egyháza iránti szeretete mellett tanús­kodik, minden tette, minden cselekedete hozzá való ragaszkodását bizonyítja. Evang. tanügyünk, egyházi életünk terén s a Luther- társaság körül valóban hervadhatatlan érdemeket szerzett magának, melyek nevét örök időkre kegyelettel őrzik. Nagylelkű alapítvá­nyaival pedig az önzetlen áldozatkészségnek fényes példáját adta s ebben is igazolva látjuk egyháza iránti nemesszívüségét. Hunfalvy Pál nagyszalóki szülőházát 1894-ben emléktáblával jelölte meg az Országos Középiskolai Tanáregyesület2) s ez nem puszta véletlen, mert ha nevelők akarunk lenni, nem szabad meg­feledkeznünk arról a nagy nevelőről, arról a világhírű tudósról, ki a személyiség paedagogikáját hirdette, ki a magyar tanárság dísze volt s ki hazai tudományosságunk emeléséért lelkesedni tudó tanítványokat nevelt. S azért a legmélyebb tisztelettel párosult elismerés s nagyrabecsülés késztette intézetünket is, hogy születésé- *) *) Faix Mihály: Hunfalvy Pál emlékezete. Evang. Családi Lap. 1910. 9. sz. 2) Karátsony Zsigmond líceumunk igazgatójának kezdeményezésére megindult a gyűjtés a líceumban felállítandó Hunfalvy-emléktáblára is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom