Evangélikus kerületi liceum, Késmárk, 1907
VIII. Tanárok irodalmi és társadalmi működése. Karátsony Zsigmond igazgató, Késmárk és Vidéke magyar iparpártoló egyesületének elnöke, Késmárk szab. kir. város képviselőtestületének és állandó választmányának választott tagja, az ev. iskolaszék és a líceumi iskolatanács tagja; közreműködött hegedűn az 1907. dec. 20-án tartott protestáns estélyen; felolvasást tartott a Késmárki Szab. Lyceumban 1908. febr. 23-án »Úti emlékek Velencéből« c. a. Ünnepi beszédet tartott Késmárk szab. kir. város 1908. március 15-iki díszközgyűlésén, cikkeket irt az Evang. Családi Lap-ba, az Egyetemes Philologiai Közlönybe és a helybeli Kar- pathenpostba. Előadó volt a Miskolczon, 1907. szept. 17—21. napjain tartott egyházkerületi közgyűlésen az érettségi vizsgálatokról. Dr. Banczik Samu, Késmárk és Vidéke magyar iparpártoló egyesületének pénztárosa, Késmárk szab. kir. város tb. levéltárosa, a Poprádi Újság állandó munkatársa. Felolvasást tartott I. Napóleonról a Szabad Lyceumban; 1907. szept. 25-én bevezető előadást a Tolonc ifjúsági színi előadásán a késmárki színházban. Ünnepi beszédet mondott a késmárki Kaszinó 1908. március 15-iki ünnepélyén. Báthory Andor, közreműködött több műkedvelői előadáson és a prot. estélyeken. Binder Jenő, a helybeli Karpathenpost, a Szepesi Hírnök, a Meggen- dorfer Blaetter és a Münchener Fliegende Blaetterbe irt cikkeket és költeményeket. Könyvalakban kiadta humoros költeményeit. Lefordította Szikra »Enyém?« című regényét, ezenfelül német lapok részére sok tárcát fordított. Több előadást tartott a Szabad Lyceumban.- A Késmárki Diakonia Egylet titkára. Bruckner Károly, a Késmárki Szabad Lyceum elnöke, a városi óvóda gondnoka. A »Jeruzsálemhegy befásító egyesület« jegyzője, az Orsz. Közép- isk. Tanáregyesület- a Szepesmegyei Tanítóegyesület és a Szepesmegyei színpártoló egyesület, valamint több helybeli egyesület választmányi tagja. A Szepesi Hírnök, Karpathen-Post és a Szepesi Lapok munkatársa. 12 szabad lyceumi előadást tartott Szepesmegye több községében. Felolvasást tartott 1907. okt. 31-én a prot. estélyen »Gondolatok a reformációról« címen.
