Evangélikus kerületi liceum, Késmárk, 1906
n »jusson is maradjon is« elvét kövessük. Már az ásványok, kőzetek gyűjtésénél maga a tetemes súly- is figyelmeztet, hogy elég, bár itt inkább lehetne többet is gyűjteni, mivel a föld felszínére kerülteket úgy is elpusztítják, el- málasztják a légköri hatások, de azért itt is kíméletesnek kell lenni, kivált egyes nevezetességekkel szemben, melyek a tudománynak kzökincsei. Ezek után még nehány egyszerűbb fogásról kell szólnom az egyes csoportok gyűjtésére vonatkozólag, hogy mikép járjunk el, hogy lehetőleg szép, eltartható és hasznavehető anyagot gyűjtsünk. Az ásVány-kőzet gyűjtésnél feltétlenül szükséges a kalapács, melylyel a sziklából az ásványokat kiszabadítjuk vagy a kőzetpéldányokat leütjük és alakítjuk megfelelő kézipéldánynyá ; itt vigyázni kell, hogy a törési lapokat ne verjük össze és 8—10 cm hosszú 5—7 cm. széles téglalap alakú legyen, a kőzetnek nem mállott, hanem ép darabjából. Az ásványoknál persze ez alakot kiszabni nem igen lehet, de itt is, ha lehetséges a jellemzőbb épebb példányokat válogassuk. Kőzetekben úgy a keményebbekben, valamint a lágyabb homok vagy agyag rétegekben gyakran megkövesült állat vagy növény maradványokra, fossiliákra akadunk. Sokszor úgy benne vannak a kőzetben, hogy nem lehet kiszabadítani, ekkor a körülzáró anyaggal hozzuk el; de legtöbbször már maga a természet szabadítja ki, ott hevernek a mállott törmelékben, csak ki kell válogatni. A csomagolásnál ezekre aztán nagyon vigyázzunk, mert könnyen megsérülnek, (Rendesen vattába vagy lágy papirosba burkolják s azután mégegyszer erősebb papirosba; a szállításnál arra ügyelnek, hogy lehetőleg kevéssé dörzsölődjenek, rázódjanak). Ezek a kövületek nem csak hogy tudományos szempontból értékesek, nem is említve a Solenhófeni pala kövületeit, melyekért százezreket fizetnek (csak egy ős madár Arche- opterix példány 30,000 márka volt) nálunk is vannak olyan kövület lelőhelyek pld. Lapúgy, Bujtúr a hol egyeseknek a kövület gyűjtés szép jövedelmet hoz — pedig a magyar ember ez élelmességtől messze áll még. Néha olyan tárgyakra akadunk, a melyekről előre látható, hogy egyszerű eszközeinkkel nem tudjuk kiszabadítani, az ilyeneket a helyett, hogy a próbálgatással összetörnők, ott hagyjuk, de jegyzőkönyvünkbe pontosan bejegyezük az előfordulási körülményeket, leírjuk magát a tárgyat (esetleg lerajzoljuk). Legnagyobb barbarizmus tönkre tenni azért, »hogyha nem lehet az enyém, a másé se legyen«. Igen egy-zerü, háládatos, a mellett érdekes a növénygyüjtés. Ezt a kezdőknek legjobban lehet ajánlani. Ehhez igazán alig szükséges valami. Néhány ív olcsó növény itatós, szükség esetén ujságpapiros is megjárja, ezt beteszi az ember kemény papiros borítékba; azután erősebb ásócska, zsebkés, jegyzőkönyv, meg van az egész felszerelés és kevés utánjárással gyönyörű és értékes gyűjteményt kaphat. Hisz növény mindenütt van nagy változatosságban kora tavasztól késő őszig, úgy hogyha az ember
