Evangélikus kerületi lyceum, Késmárk, 1904
36 kilépve szitkainak özönével árasztja el a trójai nők könnyülelkü karát, erkölcstelenségüket és haszontalanságukat veti a szemökre. Heléna közbelép és a közte és Phorkyas között meginduló párbeszédben Phorkyas fölkelti a múlt homályos képeit és ezzel Helénát annyira felizgatja, hogy az ájultan lerogy. Mikor magához tér, Phorkyas tudtára adja, hogy ő és női vannak kiszemelve a Menelaostól rendelt áldozatra, de megmutatja a menekülés útját is, elmondván, hogy Menelaos távolléte alatt egy vakmerő csapat telepedett le a Taygetos hegyén és meghódította a népet és az országot.1) Helena bizalmatlankodik, de a Menelaos közeledését jelző harsonáktól megijedvén a hirtelen támadt sötétségben társnőivel együtt Faust középkori várába ragadtatik. Itt rendkívüli tisztelettel fogadják őket, Paust és Helena mindinkább közelednek egymáshoz és Menelaos legyőzése után egybekelnek. Kép nélkül szólva ez a következőket jelenti: Helena megmentésének az a jelentése, hogy német földön megy végbe az antik költészet újjászületése. Midőn az antik költészet: Helena megjelenik, az éleseszü német kritika (Lyn- ceus a torony őr) nem jelentette be. De azért összes felhalmozott szellemi kincseit lába elé rakja. Faust és Helena egyesülése annyit jelent, hogy a német szellemben talált a görögség menedékhelyet: a görög antik szépség és a germán modern szépség egyesül egymással. A Menelaos fölötti győzelem azt jelenti, hogy az ríj klasszikus ideál mindenütt elterjedt, ahol germán vér csergedez a népek ereiben. Faust dala a klasszicizmus tetőpontját jelenti. Majd megváltozik a szín, a lugasok, berkek szirtövezte képe tárul elénk és Phorkyas csodás dolgokat mesél a karnak Faust és Helena szerelméről és annak gyümölcséről, Euphorionról. Phorkyas a klassicizmus fénykora alatt távol maradt. De most a következményekre ügyel, hogy megint a kártékony elemben lelhesse kedvét. A költészet páratlan föllendülésének a következményei voltak a fantázia féktelensége, a mélység és világosság hiánya, a a korláttalanság és — ki lehetne ennek a romantikus költészetnek a legméltóbb képviselője, mint Byron, akinek egyénisége, költői lénye épen oly magasra törő, fellángoló, mint Euphorion. Amint ez föllép, azonnal szenvedélyes nyugtalansággal cselekszik. Táncot lejt a kar nőivel, a szülők örvendenek fiók élénk voltán, de egyúttal aggodalommal telnek el. Euphorion egyre magasabbra szökell a szikra orma felé, mígnem hirtelen egy szép ifjú esik a szülők lábai elé. A kar gyászénekében voltakép kiesik szerepéből, mert Byron életének több egyéni vonását említi fel. Erre Helena is búcsúzik Fausttól és követi fiát Persephoneia birodalmába, csak ruhája és fátyola marad Faust karjai közt. Tehát a klasszikus szellem eltűnt, de a szép forma J) Faust morcai (peloponncsosi) politikája teljesen összevág a történeti visszonyokkal. Ez adatokat Goethe talán a The Chronicle of Morca című krónikából mentette, melynek francia fordítása Buchontól 1825-tól jelent meg, a mikor Goethe Helénához hozzáfogott. E krónika tárgya Feloponnesos elfoglalása a frankok által, a kik Görögország területén meghonosították Ny. Europa hűbéres intézményeit Heinrich G. Ph. k. 1904. 698—699.