Evangélikus kerületi lyceum, Késmárk, 1904
34 évfordulóján Thessáliában megülnek, rtiert ez a csata a klasszikus világ bukását vonta maga után. A színhelyet tekintve e jelenet 5 szakaszra oszlik^ melynek elseje a pharsali síkságon, kettő a felső, egy az alsó Peneios mellett az utolsó az aegei tengeren és annak partján játszik. Erichtho nyilja meg a jelenetet, az a bűvésznő, kitől Sextus Pompejus megkérdezte volt a csata kimenetelét. A mint Faustot leteszik e klasszikus földre, azonnal fölébred és Helénáról kérdezősködik. Mephisto világításában látjuk az ókor történeti hagyományát. Megjelennek a griffmadarak (grammatikusok), hangyák (alexandriai tudósok), arimaspok1) (barbárok), a melyek képei az antik szellemi termékeknek az utódokra történt átszállításának. Majd föllépnek a sphinxek* 2) a görögök mély vallásos felfogásának a megszemélyesítői, kiktől Faust tudakolja, nem látták-e Helénát- De ők Chironhoz3) utasítják. Majd a hellén hősmonda fejlettebb, tökéletesebb alakjai következnek, ezt az új életet Peneios folyamisten fejezi ki. A nymphák meghallják Chiron robaját és megjelenik Faustnak, aki azonnal ráismer. Chiron a bölcs belátás, a hősmonda teljes átértésének a megszemélyesítése. Faust megtanulja tőle a tisztán érzéki szépséget (Páris) az átszellemült szépségtől (Herakles) megkülönböztetni. A művészi belátás (Chiron) Mantóhoz4) az ihletszerű lelkesedéshez vezeti. így Faust szépérzéke mindinkább tisztul, nemesedik emelkedik. Mantó a föld mélyébe bocsátja le észak borongó fiát. Ottlétét a költő arra használja, hogy a német renaissance létrejöttét előadja. Az ókor pedig a költő felfogása szerint kétfélekép vevődött fel, vagy természetszerű, közvetlenül folytatódó lefolyásban íez erők a szirének, a formai hatás és a sphinxek, a mitosz képviselői), de másrészt ez a hatás hosszas fönnakadás után lökésenkinti kitörésben nyilvánult. (Seismos5 6). Az ilymódon kiemelkedő új parnassuson feltűnő új költői nemzedéket a pigmeusok3) (a német költők Opitztól Gott- schedig) és a daktylusok7) (irodalmi publicisták) képviselik. Ok együtt véve a tudós renaissance mesterséges, szabályos költészetének a képviselői, szemben a darvakkal a költészet eredeti hatalmával. Most a cselekvényt epizód- szerüen megszakítja Mephistophelesnek a lámiákkal8) való dolga, a kik megcsalják, amennyiben szétpöffenek kezében. Homunculus ez alatt alkotásra törekszik, azért 2 tudós természetbölcselőhöz, Anaxagorashoz és Thaleshez *) Arimaspen = mesés népfaj északkeleti Scythiában. *) Sphinx — mesés szörnyeteg, mely különösen az Oedipus mondából ismeretes. ") Chiron = í> centaurok egyike, aki azonban ellentétben a c. vad jellemével bölcsesége és mérséklete által tűnt ki. Achilleus, Jason, Asclepius stb. nevelője. 4) M a n t o = Tiresias, thebaei jós leánya. *) Seismos = a megtestesített földrengés. 6) Pygmäen = ökölnyi emberek mesés népek a déli Oceanus partján. ’) Daktyle = az Idahegyi Rhea Cybele istenanya démonjai, fegyverkovácsok és bűbájosok 8) Lamia = ókori gyermekrém, melyről azt tartották, hogy Zeus egyik kedvese, akinek gyermekeit (Lamien und Empusen) a féltékeny Hera szörnyetegekké változtatta.
