Evangélikus kerületi lyceum, Késmárk, 1904
32 A játéknak vége, a nap íénye elűzte a káprázatot s Faust igazi alakjában áll a császár előtt bocsánatot kérve a szemfényvesztésért. A császár nem hogy haragudnék, de még több efféle tréfát kiván. Nem fogott rajta az intés, nem látta a lángokban a pusztulást, csak az ragadta meg figyelmét hogy köröskörül hódolattal tódultak feléje. A bankópénz kibocsátás1) ez alatt valóra vált, a megingott hitel helyreállt és a minden oldalról fellob- bannó örömnek a (pohárnok) Marschalk, a hadvezér (Heermeister) és a kincstárnok (Schatzmeister) adnak kifejezést. A császár jutalmakat oszt ki, természetesen papírpénzben és mindenki örömmámorban úszik senki sem gondol szédelgésre, csak a bolond okos, ő egyedül váltatja be valódi értékre a papirt. Faust, akinek a csalásban nem volt része, csak megengedte történni, amit meg nem akadályozhatott, most megundorodik az udvar élvvágyától és háttérbe lép. A mulatni vágyó császár megparancsolja neki, hogy idézze fö] Páris és Heléna szellemét. De Mephistopheles kijelenti Faustnak, hogy ebben nem lehet segítségére, csak az egyetlen eszközt nevezi meg, melynek segélyével oda juthat: az anyákhoz2) e titkos istennők tér- és időtelen birodalmába kell leszállania. Mephistopheles az örök űr leírásával Faustot e akarja riasztani, de ez nem fél a borzalmas űrtől, hátha vágyódását ott végre kielégítheti. Mephistopheles tehát odaadja neki a kulcsot, mely az odavezető utat neki megmutatja. Lássuk mit jelent ez a szimbólum ? Az anyákhoz való leszállással Faust el akarja érni, hogy Helénát felidézze, vagyis meg kell szereznie a művészi tehetséget, hogy a szépség tökélyét felidézhesse. A kulcs jelenti a technikai készség megszerzését, a formai törvényeknek az ismeretét. Mephistopheles, az értelem embere azt hiszi, hogy ez elegendő a tripus megkeritésére, mely jelképe az állandó birtokká lett művészi teremtő képességnek; a lényegről, az anyákról, vagyis azon erőkről, melyek a valóságból a művészet világát formálják, fogalma nincsen. Faust tehát leszáll az ismeretlen tájakba, majd újra felmerül, utána a tripus, mely- nek erejével az anyákat segítségül hiva, fölidézi Párist és Helénát. Heléna képe elbűvöli és eltereli öt az államférfiúi pályától, ezentúl a tökéletes szépség lesz törekvésének a célpontja. Faustot tehát az udvari élet sem elégíti ki, itt sem áll meg, hanem tovább törekszik. A mikor Paris Helénát ') Goethe hat die Idee zu seiner Scene wohl aus dem seiner Zeit viel gelesenen „Leben des sogenannten Königs derer Corsen llieodori I., welcher sien Karon von Neuhof statt Sjbuig genenut, worinnen seine Ankunft und seltsame Aufführung säumt denen corsisdhen Händeln ausführlich beschrieben von W. D. verlegt 1742“. Karon Syburg war ein bekannter betrügerischer Alchimist und Schatzgräber des vorigen Jh 1721 wurde e. in Hannover verhaftet (Kiesewetteri. m. ü2ö)_ '■') Lássuk e rejtély nehány más megfejtését: Düntzer: „Die Mütter sind die Urbilderder Dinge, die ruhenden Ideen, von welchen alle ins Leben tretende Erscheinungen ausgehn, zu welchen alle zurückkehren“'. Ép így Boycsen. chröer: Ideale alles Daseins, der Geist muss das Ideal finden, wo kein Oben und kein Unten ist, wo aller Wesen Ideale unentstanden wohnen = die Mütter. Riemer: ,,Die Mütter sind weder mythologische, noch sonst allegorische Wesen( sondern Elemente, woraus körpe liches, wie geistiges entsteht“. Litzmann: Die Mütter = die Urzeugungsstätte alles Gewordenen, der Urquell aller Schöpferkraft slb,
