Evangélikus kerületi lyceum, Késmárk, 1904
n Heinrich Cornelius A gri ppa1) von Nettesheim (14-56—1535) varázsló hlrébert állott és hírnevét főleg a titkos bölcseletről szóló munkájának köszönhette* Fekete kutyáját, mely mindig vele volt, a nép ördögnek tartotta. A másik faustusi alak Aureolus Philippus Theophrastus Bombastus Paracelsus von Hohenheim (1493 — 1541). Lelkesült hívei minden titkok királyának nevezték, ellenségei pedig nyughatatlan élete és iszákossága miatt üldözték. Mindezekben az alakokban van némi faustusi elem, vagy legalább oly vonás, mely a későbbi Faustkönyvekben és így Goethénél is ©lefordul. A Faust mondába — amint Németországban a XVI. század folyamán kifejlődik sok régibb mondából ismeretes hagyomány is került, de azért, mint Szakai helyesen hangsúlyozza „nem tekinthető pusztán a különböző korokban keletkezett mondái anyag egyszerű gyűjteményének, hanem legértékesebb és legeredetibb jellemvonását a történeti Faustban és a XVI. sz.-di Németország szellemében kell keresnünk.“ (i. m. 37), Protestáns földön jött tehát létre a XVI. sz. derekán a régebbi mágusmondák elemei és egy történetileg igazolható Faust vonásaiból a tulajdon- képeni Fnust-monda, mely Goethe hatalmas koncepciójában az emberiség titáni törekvésének egyik legklasszikusabb kifejezője lett. A legújabb kutatások szerint* 2 3) Faust 1470—-1490 körül született Knittlingen (Kundling) sváb helyiségben, 1505-ben megismerkedett Trithemlus sponhelmi apáttal, 1506- ban már mint szédelgő és ámító lép fel. Ifjúságáról és tanulmányairól nem tudunk semmit. 1507-ben Siekingen Ferenc Kreuznachban tanítói állást szerzett neki, de erkölcstelensége miatt csakhamar menekülni kényszerült. 1509» ben Heidelbergben baccalaureus lett. 1513-ban Erfurtban találjuk, 1516-ban Maulbronn kolostorban, 1518 január 18-án pedig a wittenbergai egyetem hallgatói sorába iratkozott be. Itt érintkezett földijével Melanchtonnal, aki öt jól ismerte. Luther ellenben személyesen nem ismerte, de Tischreden- jelben ő is említést tesz róla 1520 elején Bambergben szerepel, ahol az érsek csillagjóslatát elkészítette, amiért 10 forint jutalomban részesült. A német seregeknek 1522-ben es 1525-ben Villa Bicocca és Pavia mellett kivívott győzelmeit saját büvészetének tulajdonította. 1527-ben ismét Witten- bergben találjuk, innen átment Ingolstadtba, de a tanács már 1528 junius 17-én kitiltotta a városból. 1536-ban Würzburgban jár. Meghalt 1537—1539 körül egy württembergi faluban, valószínűleg a mai Stauffenben, Freiburg mellett, Breisgauban. Rossz csinyjeinek palástolására felvette a Georgius Sabellicus nevet, melyhez hozzácsatolja igazi nevét: Georgius Sabellicus, Faustus junior; ifj. Faustnak nevezte magát megkülönböztetésül Faust János könyvnyomdásztól. (Szakai i. m. 37—4L. Lehmann-Ranschburg i. m. I., *) Lehmann-Ranschburg : Babona és varázslat I, *z82 és 344. 2) Kiesewetter: Faust in der Geschichte und Tradition és A. Tille: Die Faustsplitter in der Literatur des XVI, bis XVIII. Jh. nach den ältesten Quellen, ism. Heinrich G. B. Sz., 190A 475 és k.
