Evangélikus kerületi lyceum, Késmárk, 1904
105 Az ünnepély műsora a következő volt: 1. Megnyitó beszéd. Tartja Fodor Antal, áll. felső keresk. isk. tanuló. 2. Talpra magyar. Énekli a polg. fiú- és felső keresk. isk. vegyeskara. 3. Március tizenötödikén. Irta Jakab Ödön, szavalja Fischer Jenő, áll* szövőipari szakiskolai tanuló. 4. Ünnepi beszéd. Tartja Cziáky Ferenc, lie. VIII. oszt. tanuló. 5. A magyar hadsereg indulója. Játssza a lie. ifjúsági zenekör. 6. Szabadság napján. Irta Bartók Lajos, szavalja Horvát Antal, felső keresk. isk. tanuló. 7. Kossuth-nóták Lányi Ernőtől, énekli a felső keresk. isk. dalköre. 8. Március tizenötödikén. Irta Szabolcska Mihály, szavalja Tornyai János, lyc. VIII. oszt. tanuló. 8. Rákócy-induló. Énekli a lyceumi vegyes kar. Ezen együttesen megült ünnep egyúttal ama megszívlelendő tanúságot szolgáltatta az ifjúságnak, hogy a hazaszeretet és nemzetünk nagyjai iránt1 kegyeletben, rang, kor, vallás és nyelvi kíilömbségek mellőzésével egyesülnünk kell, hogy erőnk és hatalmunk az összetartásban, a közös örömben, bánatban, lelkesedés és munkában rejlik. A testvériség, szabadság és egyenlőség ünnepét valóban csak ilyen közös egyetértésben lehet méltóan megülni. Az ünnepély alkalmából a helybeli szegény elagott 48-as honvédek részére önkéntes adományok fejében 100 K.-át gyűjtöttünk. Hálás szívvel emlékeztünk meg április 3-án intézetünk nagy jóltevőjének Tóny Tivadar halála napjáról. Az iskolatanács több tagja, a tanári kar és az ifjúság pedig testületileg kivonult a temetőben a megboldogult sírjához, a melyet az ifjúsága gyászdala és Binder Jenő vallástanár imája után megkoszorúztunk, mire az ifjúság éneke befejezte^ az egyszerű, de megható ünnepet. Belső megnyugvással elevenítettük fel április 11-ét, mint az 1848-as törvények szentesítésének napját. Az ünnepélyt az ifjúság a »Hymnusz« el- éneklésével nyitotta meg, majd Dr. Oppel Jenő méltotta tartalmas — érte- tesítőnk más helyén teljes terjedelemben közölt — beszédben e nap jelentőséget; az ünnepet a »Szózat« eléneklésével fejeztük be. Valláserkölcsi nevelés. A tanári kar a vallásos és erkölcsi érzület ápolására mindenkor súlyt helyezett. Ennek előmozdítására minden kínálkozó alkalmat felhasznált. E végből ültük meg kellő ünnepélyességgel október 31-ét, mint a reformatio évfordulóját az ünnep után pedig és még azonkívül május 28-án az Úrvacsorához járultunk. Ezen nevelés szolgálatában állottak a téli hónapokon át tartott vasárnapi iskolai isteni tiszteletek, a melyeken intézetünk buzgó vallástanára az ifjúság felfogásához mért és gondolkodási körének megfelelő vallás erkölcsi beszédek által igyekezett hatni.
