Evangélikus kerületi lyceum, Késmárk, 1900
törekvést és kötelességtudást elnyom, az erkölcsös jellemet aláássa és a tesiet tönkre teszi, itjaink közé is behatolt. Küzdelmünk e komoly és fenyegető baj ellen csak akkor fog teljes sikerre vezetni, ha a család és társadalom részéről kellő támogatásban részesülünk. A tanárok irodalmi és társadalmi működése. Binder Jenőtől az újságokban számos czikk és több költemény jelent meg. Bruckner Károly mint a helybeli hetilap főmunkatársa tevékenykedett. Karátsony Zsigmond a „Szabad Lyceumban“ „A tragikum Arany J. Toldi trilógiájában“ czimtí előadást tartott és a helybeli casino hangversenyein is több ízben közreműködött. Votisky Károly a helybeli lapba irt több történelmi tárgyú czikket. As állam segély ügye. A már évek óta sürgetett államsegély, melynek elnyerésével intézetünk jövő fejlődése és gyarapodása, tanárainak megfelelő díjazása függ össze, végre a megvalósulás statiumába lépett, a menynyiben a nm. vallás- és közoktatásügyi minister úr 1901. évi márczius hó 28-án 18425. sz. a. kelt rendeletével a lefolyt tanévre ideiglenes segély czimen 4000 K. segélyt utalványozott ki. A segélynek gyorsabb lépésben és nagyobb mérvben való emelése, a szerződés minél előbbi megkötése, valamint a szükséges beruházási kölcsön mihamarábbi elnyerése ügyében több ízben tétettek lépések ez évben is. így a lyceumi felügyelő az igazgatóval f. é. február 14-én személyesen keresték fel Zelenka püspököt, kérve az ő támogatását és közbenjárást. O méltósága ezt a legnagyobb készséggel fel is ajánlotta. F. é. április 13-án pd. Veszter Imre országgyűlési képviselő vezetése alatt Dr. Schwarz Károly, lyceumi felügyelő, Kéler Pál, egyházi felügyelő és Bruckner Károly lyceumi igazgatóból álló küldöttség járt Budapesten a vallás- és közoktatásügyi ministeriumban és Zsilinszky Mihály államtitkárnál kérte az ügy gyors és kedvező megoldását. A küldöttség azon biztató Ígérettel távozott, hogy intézetünk kérelme méltányoltatni fog. Vajha mindnyájunk örömére és hasznára ez ígéret minél előbb testet öltene is intézetünk mihamarább azon anyagi eszközök birtokba jutna, a melyek hiányait immár égetően érezzük és a melyek nélkül minden buzgolkodásunk és munkálkodásunk mellett intézetünk fejlődése meg van bénítva jövője aggasztó. De erős a hitünk és reményünk, hogy támogatva lyceumunk buzgó elöljárói által, kiknek eddigi fáradozásukért és pártolásukért ezúttal is köszönetét mondunk, rövid idő múlva sikerül kivívnunk, elnyernünk mind azt, a mi régi és fényes múlttal biró iskolánknak biztos és reményteljes jövőt adhat. A tanévet befejező záró-ünnepélyt junius hó 22-én, délelőtt 10 órakor a lyc. felügyelő, több iskolatanács-tag, számos tanügybarát és szülő jelenlétében tartottuk meg következő műsorral : 1. Hymnus. Énekli a tanuló ifjúság. 47
