Evangélikus kerületi lyceum, Késmárk, 1900
46 Magán a május hó 26. és 27. napjain Budapesten tartott országos ifjúsági tornaversenyen intézetünk 28 tanulója vett részt Topperczer Rezső tornatanár és Dr. Szelényi Károly mint. kisérő tanár vezetése alatt A versenyben ifjaink, daczára a többféle kellemetlenségnek melyben részük volt, igen szép eredményt értek el. A mintacsapat a magas ugrás és súlydobásban bemutatott eredményért díszoklevelet kapott; a füleslabda játékban elismerő oklevelet és tiz bronzérmet nyertek el a tornászaink és az egyéni versenyben sikerült Fábry Viktor VI. o. tanulónak ezüst éremre szert tenni. E kiváló siker első sorban is intézetünk buzgó és lelkes tornatanárának köszönhető, a ki lankadatlan kitartással űzi ifjainkkal a tornát. Fogadja e helyen is iskolánk hálás köszönetét, szintúgy köszönettel tartozunk Dr. Szelényi Károly kartársuknak ki a kisérés és felügyelet nehéz feladatát vele megosztotta. Ifjúságunkat pedig buzdítsa az elért siker arra, hogy a jövőben is a szellem fejlesztése mellett el ne hanyagolja a test edzését, hogy mindkettőt ápolja, művelje, mert hazánknak nemcsak értelmes, nemesszivü, hanem egyúttal egészséges tetterős ifjakra van szüksége. Véssék be szivükbe a magyar tanügy legfőbb őre a vallás- és közoktatásügyi minister által a versenyen az ifjúsághoz intézett buzdító és lelkesítő szavakat. Nevelési, tanulmányi és fegyelmi ügyek. A fentebbiekből kitűnik, hogy a tanári kar megértve és felfogva magasztos és nehéz feladatát, oda halni igyekezett, hogy a tanulók lelki tehetségei tapintatos és szakavatott oktatás és vezetés, valamint öntevékenység által is kifejlesztessenek, tudományos ismereteik köre minden oldalulag tágittassék, testük edzessék, tiszta erkölcsük megóvassék, jellemük fejlesztessék, kedélyi életük, vallásos érzelmük, szülőik iránti kegyeletük és hazánk iránti szeretetük ápoltassék. Ezen czélt tartotta szem előtt a tanári kar és ehhez szabta az itt ott szükségessé vált intést, feddést, megfenyitést és büntetést azok ellen, kik szorgalom hiányából a tudományokban elmaradtak, vagy a kik magukról megfeledkezve az hiedelem és fegyelmi szabályok ellen vétettek. A nagyszámban tartott tanári értekezleteken gyakran behatóan foglalkoztunk nevelési kérdésekkel, növendékeink tanulmányi haladásával és az itt ott felmerülő bajok orvoslásával. Megragadtunk minden rendelkezésünkre álló eszközt, hogy iíjaink tanulmányi eredményét erkölcsi magaviseletét ellenőrizzük előre mozdítsuk. A tanárok ezen törekvése, fáradsága nem volt meddő, mert a mint a IX. szakaszban közölt tanulmányi kimutatás tanúsítja az ifjúság nagy része örvendetes haladást tanúsított. Az erkölcsi magaviseletre nézve is elmondhatjuk, hogy a legtöbb tanuló megfelelt a kivánalmaknak, bár itt nem hallgathatjuk el azon sajnos tünetet, hogy korunk legragályosabb és legveszélyesebb betegsége az élvezet utáni vágy, a mely minden komolyabb
