Evangélikus kerületi lyceum, Késmárk, 1894

39 a beszterczebányai tankerület főigazgatója Október 22. és 23-án szeren- cséltete iskolánkat hivatalos látogatásával. Minden osztályt meglátogatott, minden egyes tanárt meghallgatott, átnézte az összes füzeteket és rajzo­kat végül pedig a tanári működés és az elért eredmények fölött teljes elismerésének adott kifejezést, mely a múltra jutalmul, a jövőre buzdí­tásul szolgál. Úrvacsora. Úgy az üdvözítővel, mint felebarátainkkal bensőbb közös­ségbe óhajtván jutni s egyszersmind a kér. hitvallás külső jelének is kí­vánván szolgálni a tanári kar a tanuló ifjúsággal ez évben kétszer járult az Úri szent vacsorához: szeptember 16-án és június hó 9-én. A komoly magábaszállás, a lelkiismeretes önvizsgálat az újjászületés szükségességéről győzött meg de egyúttal azon feltételek teljesítésére is ösztönzött minket, melyek alatt a hívőknek az isten kegyelme osztatik ki. Szivünkben elis­merjük, hogy istennek ajándékaiban és az ő mennyei áldásaiban ez évben is részesültünk. Tanári tanácslcozmányok. Fegyelmi ügy. A rendes tanácskozmányokon kiviil annyiszor tartottunk tanári értekezletet, a hányszor ezt a körül­mények szükségessé tették. E tanácskozmányok főtárgyát képezte az if­júság erkölcsi magaviseleté és szorgalma. Egészben és általában véve, kielégítőnek mondható a tanulók visel­kedése. Apróbb kihágások az egyes osztályfőnökök és az igazgató által bűntetteitek. Egy magáról megfeledkezett ifjút eltanácsoltunk; a törvény szegésre hajló ifjakat pedig az évvégi zárértekezlet alkalmával szoktuk eltanácsolni. Egészségi viszonyok. A lefolyt tanévben — 3 súlyosabb betegségi esetet kivéve — az egészségi viszonyok egészben véve kielégítők voltak. Semmiféle betegség sem lépett fel járványosán s igy a tanításnak sem kel­lett szünetelnie. Védhimlöoltás. Az ujraoltást a folyó tanév elején, t. i. október 11-kén Dr. Klein Armin városi orvos ejtette meg. Összesen 16 alsóbb oszt. tanuló oltatott újra. Halálesetek. A halál ez évben nem kerülte el iskolánkat, hanem részt kö­vetelt magának a tanulók és tanárók sorából is. A tanulók sorából kiragadta­tott mindjárt az év elején, t. i. Szept. 17-én Fördős Dezső Vl-ik oszt. ág. h. ev. tanuló ifjú, ki 1879 okt. 7-én Tamásiban, Tolnamegyében született. Alig bontakozott ki a szülők ölelő karjai közül, — midőn két héttel később hallják a megrendítő hirt, hogy szeretett gyermekük hirtelen meghalt. A szelíd jellemű és szorgalmasnak mutatkozott ifjú a halálos fulánkot úgy- látzik magával hozta — mert a bonczolás kiderítette hogy üdült szívbaja volt. Az egész tanuló ifjúság, a teljes számú tanári kar, és a városi kö­zönség őszinte részvéte kisérte a korán elhunyt, reményteljes ifjút a sír­kertbe, hol osztálytársa, Koczogh András, a tanulótársak nevében, meg­ható szavakban búcsúzott el tőle.

Next

/
Oldalképek
Tartalom