Evangélikus kerületi lyceum, Késmárk, 1894

nevelői működését. Mert érzi az egykori tanítvány, mily kincset szerzett akkor, midőn korán megtanulta a nevelő példáján a lelkiismeret szavára hallgatni lelke kiművelésében, ismeretgyüj- tésben és a kötelesség teljesítésében. Ellenben ha bármi okból e tekintetben ifjú korában mulasztást követett el, az eltévesztett hivatás mily keserű érzésével jutnak eszébe Dante szavai, miket az «Inferno» költője Francesca da Rimini ajkára ad: Nessun maggior dolor che ricordarsi del tempo felice nella miseria. Mert az életben megboszulja magát a tudatlanság.

Mint ember tetötöl-talpig férfi volt, az igazság és a meggyőződés hive, ki mint tiszta, szeplőtlen jellem semmit se utált annyira, mint a szolgai meghunyászkodást vagy a meggyőződés elhallgatását. Mint philosophiailag képzett és önálló gondolkodású mívelt elme, mely nem mozog egyetlen egy szűk eszmekörben, tisztelte és respectálta az ellenkező véleményt, s mint azon felekezet hive, mely a vélemény szabadságot irta zászlójára, nem is cselekedhetett máskép, mert a protestantismus elvét tagadja meg az, ki nem tűri a vélemény szabad nyilvánítását. Ellenvélemény esetén azonban mindenkivel szemben megvolt benne azon jellemvonás, mit a franczia igy fejez ki: «avoir le courage de son opinion».

De nem szerette azon beszédeket, melyekben minden mondat szertartásosan halad, hol minden tételt egyensúlyban tart egy másik hasonló hosszúságú tétel, hol a gondolat a körmenet kimért szabályosságával és hivatalos pompájával fejlődik ki *). S a mint gondolkodott, úgy érzett is. De ha ideális elveinek magaslatáról letekintett néha a gyakorlati élet tapasztalatainak és tanulságainak színvonalára, eszébe juthatott a nagy költőnek mély értelmű vallomása:

In des Herzens heilig stille Räume

Musst du fliehen aus des Lebens Drang!

Freiheit ist nur in dem Reich der Träume,

Und das Schöne blüht nur im Gesang.

Palcsó István született Késmárkon 1826. jan. 12-kén. A gymnasiumi (humaniórák) és a bölcsészeti osztályok bevégezte

*) Mint ezt Taine mondja Johnson angol Íróról, 1. H. Taine: Histoire de la litté- rature anglaise IV. k. 67. 1.

5