Evangélikus kerületi lyceum, Késmárk, 1893

5 felelvén; a pártfogóság új és nagy áldozatokkal egy 2-ik emeletet emelt a régi épületre 1865-ben és azonkívül a tanárok fizetésének emelésére az ú. n. új alapítványt létesité, mely jelenleg 18.500 forintra sza­porodott fel; — 1866-ban a létező alumneum mellé még egy convictust alapitott, melyben a tanulók mérsékelt díjért ebéddel és vacsorával lát­tatnak el. Az alkotmány visszanyerése következtében jobb idő derült az országos közoktatási ügyre általában és szabadabb mozgásra ébredtek a prote­stáns iskolák is; — de másrészt az állam mind nagyobb és nagyobb, bár jogosult igényeket támasztott a tanintézetek irányában. A nyugoti Culturállamok példájára az állami elemi, közép- és főtanodák számára pompás, palotaszerű építkezések fogantosittattak, a tanitók és tanárok száma az egyes intézeteknél szaporíttatott, lázas tevékenység fejlődött a mostanig csaknem parlagon hevert oktatás terén! A felekezeti iskolák fenntartó testületéi a szentesített törvények alapján köteleztettek hasonló, anyagi erejöket felülmúló befektetéseket tenni, ha csak némileg is akartak a törvény követelményeinek eleget tenni. — Sajnos következményei is voltak ezen haladásnak számos fele­kezeti tanintézetre nézve; számos felekezeti iskola megszűnt lenni, — vagy ha fenn is maradt a tanintézet, felekezeti jellegét veszté s vagy államilag segélyzett, vagy községi, felekezet nélküli intézetté lett átvál­toztatva. A mi ős régi felekezeti tanintézetünk is azon válságos időben kényes helyzetbe jutott, mert anyagi ereje nem engedte, hogy a középiskolai törvény minden követelményeinek eleget tehessen saját erejéből; autonom felekezeti állását nem akarta feláldozi — s így a lét vagy nemlét réme fenyegetőleg emelte fel fejét! Akkor találkozott a pártfogók körében egy nemeskeblű protestáns hazafi, ki fennkölt leikével, a haza és a protestantismus iránt lángoló szivével összes nagy vagyonát a késmárki kerületi Lyceumnak hagyo­mányozta, hogy annak fennállását és jövőjét örök időkre biztosítsa és azt exponált helyén mint szeretett magyar hazájának, a magyarságnak, a művelődésnek és a protestantismusnak védbástyáját szilárd alapra fektesse és angyagi tekintetben függetlenné tegye az idők viszontag­ságaitól. Áldott legyen Jóny Tivadar emléke mindörökké! S miután hosszas pereskedés után a pártfogóság végre a nagy hagyomány birtokába beiktattatott, nem késett érett megfontolással a Lyceumnak elébb szellemi és paedagogiai reformját megkezdeni és ke­resztül vinni; — és azután foglalkozott azon eszmével, hogy a régi, most már a kor követelményeinek nem egészen megfelelő épület helyett, —

Next

/
Oldalképek
Tartalom