Evangélikus kerületi lyceum, Késmárk, 1892
42 7. A miniszter nézetének magyarázata. jutunk, ha minden közoktatási miniszter uj tanrendszert akar? és mit tartsunk a képviselő ház tanügyi politikájától, ha ma elitéli, a mit úgyszólván tegnap alkotott? De nem csak a középiskolai törvény és sok szabályrendelet elkerülhetlen módosítása miatt nehéz a görög nyelv eltörlése és az egys. középiskola megteremtése, hanem vannak a dolognak más akadályai is. A protestánsok leginkább, de a katholikusok is mindenesetre fogják ellenezni azon tanrendszert, melyben nem lesz benn a görög nyelv mint rendes tantárgy, melyet a theologiai tudományosság érdekében szükségesnek tartanak és melyet semmiképen nem lesznek hajlandók helyébe behozandó más tantárgygyal felcserélni. A nyugateurópai tudományegyetemekből ki lesznek zárva a magyar tanulók és átlépésüket csak Törökország felé nem gátolná a görög nyelv eltörtése. A czélbavett egys. középiskola lenne a gymnásium és reáliskola egybekapcsolása, de nem gondolható, hogy ilyen realgymnasium mind a kétféle intézet feladatának megfeleljen és a tudomány- s műegyetemre egyaránt kellő képzettséget nyújtaná. Legjobb lenne e kérdés fölött egyelőre napi rendre térni s a középiskolai törvény komoly végrehajtásánál arra gondolni, hogy a miniszter saját szava szerint: „az extensiv működés helyébe az intensiv mőködés lépjen.“ A közoktatásügyi miniszter azonban nem törődvén a fentebb említet nézetekkel és aggodalmakkal, melyek az általa czélba vett egységes középiskola létesítése s a görög nyelv eltörlése ellen felhozattak; bizonyos lázas tevékenységgel nem akár- ván bevárni a pár év óta életbeléptetett középtanodai törvény mélyebb meggyükörezését és fokonkinti kifejlődésének örvendetesebb végeredményét — a mint azt programmbeszédjéből lehetett feltenni —; nem is azon az úton, mint hivatalbeli elődje kérésé a kétféle tanintézet törvényszerű kifejlesztését, hanem egész rendszerük lényeges átváltoztatása által akart segíteni azok fogyatékos állapotán. Tekinteten kivül hagyván, hogy az egykori szűkebb körű elemi és ú. n. latin iskolákból az újabb időben rohamosan előhaladott reáltudományok és a gyakorlati élet fokozottabb mivelt- ségi igényei folytán szükségképen úgy mint más nyugat-európai államokban, hazánkban is különféle tanodák fejlődtek ki, melyek mindegyike egyegy határozott keretű egészet képezve, külön alapra fektetve s külön feladatának megfelelően szervezve a tudományos miveltség és az élet szükségleteinek szolgálatában áll és ez által létjogát érvényesíti, ú. m. az eleminél fokozottabb miveltséget nyújtó polgári, ipari és kereskedelmi, katonai és gazdasági szakiskolák és ezeken kivű 1 a szorosabb értelemben vett gymnasiumok és reáliskolák: — a miniszter visszanyúlt egykori hivatalbeli elődje bold.
