Evangélikus kerületi lyceum, Késmárk, 1892

25 Az iskolai tanács 1892. január 6-án tartott gyűlésének be­mutatta a lyc. felügyelő a részletezett építési s költség- vetési terveket, melyekét Meixner K. műépítész január 4-én kelt levele kíséretében átküldött és ebben ajánlkozik a nyil­vános árlejtés kiírására, továbbá a különféle munkákról szóló jegy­zéknek autograflkus utón több példányban leendő elkészítésére. Az iskolai tanács ezen tervek átvétele és utóbbi ajánlat elfo­gadása mellett egyúttal felkérte Meixner K. műépítészt, hogy a nyilvános árlejtés feltételeit és módozatát, továbbá a vállal­kozóval kötendő szerződés vázlatát, — a helyi viszonyok tekin­tetbevételével lehetőleg német nyelven is — elkészíteni szíves­kedjék. Erre aztán Meixner K. műépítész jan. 18- és 20-án kelt leveleivel együtt beküldte az árlejtési mintákat, nevezetesen: a) az árlejtési hirdetményt, b) az ajánlati mintát, c) a szerződési mintát, d) a részletes feltételeket; végre a hirdetésre ajánlja az „Építő ipar“ és „Vállalkozók lapja“ czimű budapesti szaklapokat, hogy egyes munkálatokra netalán budapesti vállalkozók is pályáz­hassanak. A fent említett részletezett tervrajzokat, költségvetést és árlejtésre vonatkozó iratokat az iskolai tanács az építészeti bizott­sághoz tette át. Az építészeti bizottság pedig jan. 19-én tartott ülésében meg­kereste Lázáry Victor építészt, hogy a költségvetést és az ár­lejtési mintákat a helybeli pályázok iránti tekintetből német nyelvre fordítsa; továbbá a költségvetés egyes tételeinél az épitő anyag, ú. m. alapkövek, téglák, épületfa, mész, homok slb. mennyiségét pontosan számítsa ki, — hogy ezen meg­határozott adatok nyomán a lyceumi pártfogóság nevében lehessen a városi képviselő testülethez kérvényt benyújtani a szükséges építőanyag — épületfa, és tégla — akár ingyenes, akár leszállított áron leendő átengedéséért. Hogy ezen alkalommal egyszermind meggyőződést szerezzen arról, nem volna-e lehetséges egyes tételek­nél valami megtakarításokat eszközölni. Továbbá czélszerűnek ta­láltatott, hogy a megejtendő árlejtés alkalmával az egyes tételeknél a megfelelő előirányzott ár is legyen kiírva, hogy úgy az illető vállalkozó nyilatkozhassék, hány százalékot hajlandó elengedni az előirányzott összegből. Az árlejtésnél ne csak valamely fővállal­kozónak ajánlata, hanem a külön egyes munkákért, vagy munkacsoportokért benyújtott ajánlatok is tekintetbe veendők. Végre Steiner János gondnok megbizatott, bogy az iskolai kertben ása­tásokat eszközöltessen annak kipuhatolására, váljon nem szolgál-e a talajvíz magas színe akadályául a tervrajzban felvett fa- s eset­leg szén-raktárakul szolgálandó pinczehelyiségnek ? Meixner K. műépítész részletezett tervrajzai, költség- vetése s ár­lejtési min­tái. A költség- vetés- es árlejtésre vonatkozó intézkedé­sek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom