Evangélikus kerületi lyceum, Késmárk, 1891
41 „Ugyanezen tárgynál felszólalt Zelenka Pál hegyaljai főesperes mint néhai Jóny Tivadar végrendeletének egyik végrehajtója és lelkes szavakban emlékezve meg a nagy alapitóról, ............kárhozt atá a késmárki lyceum pártfogóságának azon eléggé nem rosszal- ható eljárását, hogy sem az egyházi főhatóságot, sem a nagy alapitó szellemét nem respectálva, az alapítványt egészen önkényüleg kezeli, a végrendeletben megszabott feltételeket nem teljesiti, a tanárok fizetésének javításáról nem rendelkezik, hanem csak holmi kisebbszerű igazításokat eszközöltet, a melyek semmiképen sem állanak arányban a hagyomány nagyságával és nem felelnek meg az alapitó szándékának “ Indítványa folytán a kerületi gyűlés a késmárki lyceum pártfogósága által ezen alapítvány felhasználása tárgyában eddig tett intézkedéseket kielégítőknek nem találván, nevezett pártfogóságot arra utasitá, hogy az — állítólag — 285,000 frt alapítványi tőkének miként leendő elhelyezése és biztosítása, a lyceumnak miként leendő felszerelése, épületeinek kijavítása s a tanárok fizetésének a javasoltnál nagyobb mérvben leendő javítása tárgyában 1889. évi január 1-éig határozott javaslatot tegyen és azt püspök úrhoz terjessze fel. Miután a kerületi közgyűlés fentebbi határozatát hitelesített kivonatban*) püspök úr 1888 évi okt 16-án a lyceum felügyelőjéhez szón kérelem mellett átküldte, hogy azt a lyceum igazgató tanácsa és pártfogósága elé terjeszteni és őt a lyceum határozatáról 1889 évi január 1-éíg értesíteni szíveskedjék: — a lycealis iskolai tanács a fentemlitett egyházkerület határozati utasításának eleget tévén az erre adandó válasz szövegezésére a két felügyelő, Payer Hugó és a közgyűlés jegyzőjéből álló bizottságot küldvén ki, ezen választ emlékirat alakjában terjeszté elő az 1888. decz. 9-én tartott lyc pártfogói közgyűlésnek, mely azt egész terjedelmében elfogadván, ennek a püspök elé leendő felterjesztését hotározta. Ezen Emlékiratban**) ugyanis egy részről oly tartalmú jelentés foglaltatik, mely szerint kimutattatik, hogy a Jóny-féle hagyo- mányi tőke, mely tényleg a lyceum birtokába jutott, nem 285,000 írtból, hanem a tetemes perköltségek, valamint a végrendeleti végrehajtók díjaztatása, és ugyanezeknek kifizetett kezelési díjak levonása után 239,095 frtból áll és akkép kezeltetik, hogy ennek óvadékképes állampapírokba, J/3-da a szepesi s miskolczi jó hírnek örvendő hitelintézetekbe elhelyeztetett, és egy harmada jelzálogi hitelre fordíttatik. Az alapítvány 1/6 része a tartalék-alapot képezi és ennek kamatai ugyanennek tőkéjéhez csatoltatnak mindaddig, mig ez a *) Lyc. levéltár 237. sz. a. **) Lyc. levéltár 264. sz. a. A lyceum pártfogósága elleni támadás. Az egyházkerületi gyűlés II. határozata. A lyceumi közgyűlés által előterjesztett emlékiratban foglalt: a) Jelentés.
