Evangélikus kerületi lyceum, Késmárk, 1890
a bölcsészeti és theologiai akadémia uj szervezésére vonatkozó Írásba foglalt tantervet terjesztettek elő. Mind ezen módosítások, javaslatok és tervezetek a tanári tanácshozmány után közvetlenül tartott egyetemes egyházgyülés elébe terjesztetvén és ettől egész terjedelmükben elfogadtatván, ennek jegyzőkönyvébe igtattattak be oly utasítással, hogy azok az egyes tanintézetekkel észrevételek, módosítások vagy újabb javaslatok tétele végett közöltessenek és egy év múltán ujrc megrostáltassanak. Ugyanezen gyűlés által még az alumneumi kéregetés ügye is szabályoztatott és végre kimondatott, hogy a közép és felsőbb tanodákról éven kint szerkesztendő jelentések vagy ki- mutatások a superintendentia utján az egyetemes felügyelő úrnak küldessenek be, honnan az egyetemes tanügyi bizottság azokat a statisztikai adatok összeállítása végett is tudomásul veheti. Azon időben pedig, mialatt evang. egyházegyetemünk a közép és felső tanintézetek önálló tervezgetésével foglalkozik vala és mielőtt erre nézve végleges megállapodásra jutott volna, országunk politikai viszonyaiban azon régen nélkülözött és forrón óhajtott szerencsés fordulat állott be, miszerint kivételes állapota megszün- tettetett, jogainak folytonossága elismertetett, törvényes alkotmánya helyre állíttatott és az 1867-ik évben végbement királyi koronázás cselekménye által szent esitletctt. Az akkor megalakult második magyar királyi minisztérium vallás- és közoktatásügyi tárczájával másodízben felruházott báró Eötvös József, „a közmiveltség magaslatán álló“ ama lángelméjü férfiú hazafiui lelkesedéssel karolá fel hazánk közművelődésének szent ügyét és erre czélzó tevékenységének fonalát ott vévé fel, hol azt 1848-ban hasonló minőségű állásán megkezdte, de az akkor bekövetkezett események folytán elejteni kényszerittetett. Minden magasabb miveltség, sőt az egész ország jövendő előhaladásának alapjául a népnevelési tekintvén, legelőször is egy a népiskolákat rendező törvényjavaslatot terjesztett az országgyűlés elé, mely 1868-ban törvény erejére emeltetett és a szerint egész Magyarhon nép-, vagyis elemi iskolái mérvadó szabályozását tartalmazza. Ugyanezen évi január havában közrebocsájtóttá gymnasio- lycealis tervezetét és ezt a protestáns intézetekkel közölte véleményezés végett. Ezen két miniszteri tantervezet iránti bikiniéiből az l,s68-iki egyetemes egyházi gyűlés nem hozott végleges határozatot az. 1867-iki saját alkotta tantervezeti javaslata felett, hanem újra egy mind a négy superintendens-, valamint minden magyarhoni ág. hitv. evang. közéj) és felsőbb tanoda képviselőiből álló bizottmányt Az 1867-ik évi egyetemes egyház- gyűlés határozatai. Hazánk törvényes alkotmányának helyreállítása 1807. Báró Eötvös József miniszter közoktatás- ügyi reform - tervei: a) Népiskolai törvény- javaslata. b) Gymnasio- lycealis tan tervezete. Az E. E. E. gyűlés erre vonatkozó intézkedései.
