Evangélikus kerületi lyceum, Késmárk, 1889
4 A lyceum kerületi jellege 1838 óta. Az 1830. évi a mica nevű egyezmény. intézet javára jótétemények és áldozatok hozatalára késztette, — azon határozatot hozta, hogy azoknak a lyceum kormányzására is befolyás engedtessék és e szerint pártfogói jogokkal ruháztassanak fel. Ezek gyakorlása végett pedig a három szepesmegyei evang. esperesség egyházközségei a lyceumi közgyűlésekre és közvizsgákra azóta évenkint meghivattak. Ezen meghívások folytán már a következő 1839. évi junius hó 5-én tartott pártfogói közgyűlés tanácskozásaiban az uj pártfogói ev. községek képviselői is részt vettek. Duránd ev. egyház községe irásilag köszönetét fejezé ki ezen megtisztelő pártfogói jogért, de egyszersmind sajnálkozását is tolmá- csoltatá, hogy azzal már ez alkalommal élni hátráltatva van. Azután Soltész András, matheóczi lelkész, későbben a XIII. szepesi város esperese, az egész esperesség nevében köszönetét fejezvén ki ünnepélyesen ezt igéré: „A XIII. szepesi városok erejükhöz képest oda akarnak hatni, hogy ne csak névleg, hanem tcttleg is méltókká tegyék magokat ezen főtanoda igazi és valódi pártfogóinak neveztetni.“ Oly módon a késmárki főtanoda, mely 1760 óta a helybeli ev. egyházközség és a vidéki pártfogók közös fentartása, felügyelete és kormányzása alatt állott, 1838 óta még szélesebb alapra fektet- tetvén, különösen a kárpátaljai, XIII. szepesvárosi és VII. bányavárosi esperességek, ezek által pedig a tiszai egyházkerület pártfogása alá helyeztetvén, kerületi lyceum jellegével lön felruházva. 1839. junius 26-án a helybeli ev. egyházközség és a lyceum vidéki pártfogói közt már évek óta folytatott viszálykodás békés elintézése czéljából, valamint ezen két pártfogói testület által a lyceum felett közösen és meghatározott arány szerint gyakorlandó felügyeleti, választási és igazgatási jogokra nézve leginkább Jozefiy Pál superintendens sürgetése és közbenjárása folytán következő tartalmú egyezmény az u n. A mica jött létre: Azon kijelentés mellett, hogy a pártfogósági jog ezen kerületi lyceunmál mind a késmárki evang gyülekezetét, mind a vidéki pártfogó urakat, — minthogy mind a ketten ezen főtanoda jólétének megalapítása és gyarapítása körül magoknak egyenlő mértékben érdemeket szereztek és kiknek áldozatkészségétől leginkább lehet és kell reményleni annak további gyarapodását, — kétség nélkül egyaránt illeti: az iskolai közgyűlések, melyek rendesen egy helybeli és egy vidéki lyceális felügyelőnek elnöklete alatt tartandók, egyrészről a helybeli evang. gyülekezet, — mint a lyceum ősi pártfogójából, más részről a vidéki pártfogó urak, — mint ugyanazon iskolai gyűlések kiegészítő részéből fognak alakulni és ezen két fél megjelenő tagjai egyenlően döntő szavazattal bírjanak. Minthogy pedig az iskolai
