Evangélikus kerületi lyceum, Késmárk, 1889
mindegyiköknek a kerületi segély Vj-e jutott. Az alsóbb osztályú tanároknak, még pedig a syntactical és grammatical osztály tanárának rendes fizetése 160 pfrtra, a donatistákénak pedig 120 pfrtra és szabad lakásra tétetett, azonkívül mindegyiküknek saját osztályából jutott az 1817-ben meghatározott tandíj. Az előbbi időkben valamint országszerte, úgy intézetünkben is a latin nyelv miveltetett tulnyomólag, noha grammatica és gyakorlatok által mindig alkalom nyujtatott más ajkunknak a német s későbben a hazai nyelv ápolására irányult mozgalmak idejétől fogva a magyar nyelv megtanulására is. E viszonyok befolyása alatt alakult intézetünkben először a német ön képző társaság 1821-ben Chalupka János kezdeményezése mellett, melynek vezetését 1824-ben Kralovánszky István vevén át, a mellett a magyar ön képző társaságot léptette életbe és azóta ezen két önképző kör az ő, valamint az utána következett tanárok felügyelete és ápolása mellett a legtestvéribb egyetértésben, magányban fejlődő virágként, szép eredményűnek bizonyult be az ifjúság nemzeti érzelmeinek buzdítására, nyelv- és irodalom-ismereteik bővítésére, irályuk és nemes ízlésük fejlesztésére Egyszersmind a tót ajkú theologusoknak alkalom nyujtatott anyanyelvűk ápolására a homileticai gyakorlatok által. Az uj szellemi mozgás, mely akkori időben hazánkban erősen hullámzani kezdett és mely az 1840. évben Pesten tartott evang. egyetemes gyűlés alkalmával a két protestáns egyház testvéresülé- sében (unió), valamint a magyar nyelvnek a tudományokra való alkalmazásában nyerte első határozottab nyilvánítását, — a mi főtanodánkra sem maradt hatás nélkül. A magyar nyelv, mely már 1835 óta minden osztályban rendes tantárgyul taníttatott, most még nagyobb gonddal ápoltaték és évről évre nagyobbodó terjedelemben vétetett fel a tudományok előadási nyelvéül. így az egyetemes gyűlés határozata értelmében már 1841 óta a történet, földleírás, természetrajz, statistica és jogtudományok magyarul adattak elő, szintúgy az iskolai kimutatások és bizonyítványok magyar nyelven szerkesztettek. Lelkesitőleg hatott ezen hazai ügy felkarolására a tanároknál úgy mint az ifjúságnál a magyar érzésű pártfogók, kiváltképen Cornidesz István nagyérdemű felügyelőnek példája és fáradhatlan buzdítása, ki is először 1840-ben az iskolai gyűlést magyar ékes beszéddel nyitá meg, és a magyar nyelvet a tanácskozásba behozta; valamint Jóny Tivadarnak a magyar könyvtár szaporitására és magyar dolgozatok pályadijázására, hasonlóan Horváth Borbála asszonynak a magyar nyelyben kitűnő másajku tanulók jutalmazására, szintúgy Szirmay Pálnak 9 Tannyelv. Német és magyar ön- képző kör 1821 óta. A lyceum hazafias szelleme. Magyar érzelmű pártfogói.
