Evangélikus kerületi lyceum, Késmárk, 1888
35 szokott buzgóságával az iskola érdekében kifejtett tevékenysége mellett ismét nehány nevezetes történeti értekezést irt, épen ezen érdemei elismerése jeléül, de a tanuló-ifjuság nagy sajnálatára már 1776-ban újra Pozsonyba városi tanácsnokul hivatott és- el is távozott. Onnan 1784-ben II. József császártól a m. kir. kamaránál al-levéltárnoknak és nemsokára bécsi könyvtárnoknak neveztetett ki, hol ugyanazon évben meghalt. Ezen két utóbbi rector idejében mint conrector működött Moesz J. A. után a jeles tehetségű Schulek György, Árvamegyéből 1771—81, ki azután Oláh-Patakon lelkész lett. Mint subrectorok: Abhortis S. után a selmeczbányai Slezák János 1764—68, ki Lipcsében végezvén tanulmányait Drezdában mint rector és diakónus tiz évig működött vala, mielőtt ide hivatott. Igen eleven elméjű és társas kedélyű vala; a magyar történelemre vonatkozólag sok adatot gyűjtött. Czieser Jakab (késmárki), ki Greifswaldéban magister és doctor philosophiae lett és itt nagy tudományu s igazságszerető férfinak tanusitá magát 1769—71; innen Csetnekre ment. Hellner Illés (leibiczi) 1771-ben; Raisz János (szepes- szombati) 1771—76, ki azután Remetén lelkészül alkalmaztatott. Mint cantor a már fent emlitett Lesch Dániel 1781-ig. Mint orgonista Waechter J. után Fabriczy Dániel 1762—71. Minthogy az 1760-ik év óta befolyt kegyes alapítványok legnagyobb része tápintézeti és stipendiumi czélokra volt szánva, azért a tanárok fizetése csak lassanként és kis méretben emelkedhetett. Az 1770 óta kelt hiványok szerint a rector rendes fizetése 240 mfrtra emeltetett és mellékjavadalmához szabad lakás is csatoltatott. A többi 4 tanárnak rendes fizetésül jutott egyenkint 104 rhfrt és szokásos illetékeik is némileg szaporittattak. 1789-ben a három felsőbb osztályba belépő idegen tanulóktól egyenkint 2 mfrt szedetett be tanpénzűi, melyben azon három osztály tanárai egyenlően osztozkodtak. Az 1772. évi márczius 23-án tartott pártfogói közgyűlésen megpendittetvén, hogy az iskolai könyvtár az iskolai épületben helyszűke miatt kellően nem állíttathatván fel, rendetlen állapotban van és azért a tanuló-ifjuság annak hasznát nem veheti: Mudrany Pál gondnok nagylelkűen magára vállalá, a könyvtárt valamint az ezt rendező könyvtárnokot a maga házába fölvenni. Egyúttal határoz- tatott, hogy annak szaporítására minden tanuló egy-egy forinttal járuljon hozzá. Ugyanakkor szóba hozatván, hogy a szegény megbetegedett tanulók orvoslása- és ápolására eddigelé külön pénzalap még nem létezik; ilyennek megállapítására szintén a tanuló-ifjak, még pedig a két felsőbb osztálybeliek egyenkint 14 dénárral, a 3* Tanári fizetés 1770 óta. A lyceumi könyvtárt és beteg tanulók ápolását illető intézkedések 1772-ben.
