Evangélikus kerületi lyceum, Késmárk, 1888
15 mint az ő nevelési eszméinek megfelelőleg az éneklés is alapos tanítás tárgyává tétetett.*) A késmárki tanintézet eleitől fogva a helybeli evang. egyház- községgel legbensőbb viszonyban, ennek pártfogása és felügyelete alatt állott, úgy hogy belső és külső ügyei: a tanárok választása és díjazása, a tanulmányok és iskolarend megállapítása az egyházi gyűlés elébe tartozék. Ennek következtében nem csak a tanárok választására vala a helybeli ev. község lelkészeinek nagy befolyásuk, a mint hogy az iskolai felügyelet is kötelességeik közé tartozék, hanem az intézetnek kiválóan evang. vallásu jelleme és színezete volt. A tanári meghívókból kitetszik, hogy a pártfogóság, mely alatt különösen a helybeli ev. egyházközségnek egyházi és világi elöljárói, általánosabban pedig az egész egyházközség értetendő, — az iskolát a hitbeli erény és a világi tudomány gyámolitójának tekinté, melynek feladata legyen a Krisztussal való öntudatos közösségre nevelni az ifjakat és őket a mellett oly ismeretekkel és ügyességekkel ellátni, melyek elsajátítása által az egyház és állam szolgálatára képesekké tétessenek. Azon Pláton-féle elv, mely szerint minden egyetemesség csak szakértők által gyámolittatik helyesen, mindegyik rectori meghívóban előfordul. A XVIII. századbeli meghívók- és iskolarendből kiderül, hogy az iskola öt osztályra vala felosztva és ugyanannyi tanár alatt állott. Az első (prima), mint legfelsőbb osztály, a rector alatt állott, ki ^egyszersmind az egész intézet igazgatója vala, a második a con rector, vagy c o 11 e g a, a harmadik a sub rector, a negyedik a cantor, az ötödik az orgonista alatt állott, — a két utóbbi praeceptornak is czimeztetett. A XVI. és XVII. században ezen iskolánál alkalmazott tanárok sorából nagyobbára csak a rectorokat találjuk névlegesen feljegyezve. Ezek közűi elsőnek említtetik a városi jegyzőkönyvben**) Khauffay (Kauffmann) Rikárd, ki I. Ferdinánd királytól 1562-ben nemesi rangra emeltetett és miután 18 évig Késmárkon működött, 1565-ben Kassára ment el, hol az ottani iskola élén állott 1569-ig. A következő rector Fabinius (Pannonius) Lukács 1571-ben Eperjesre hivatott, kit is későbben az ottani rector és koszorúzott költő Az iskolának viszonya a helybeli ev. egyházközséghez. Az iskola osztályai és tanárai. A VI. és MI. században volt rectorok és conreeto- rok. *) Comeniusnak itt használatban volt tanköuyvei : Janua linguae latinae reserata aurea. Lexicon januale. Vestibulum eruditionis scholasticae. Orbis sen- sualium pictus quadrilinguis. Janua, sive introductorium in biblia sacra. Oratio de cultura ingeuiorum. Ezek még több példányban fordulnak elő a lyceumi könyvtárban. **) Genersich II. 145.
