Evangélikus kerületi lyceum, Késmárk, 1887
6 A gymnasiumi tanfolyamot Iglón kezdte meg és Késmárkon fejezte be. Ugyancsak Késmárkon két éven keresztül hallgatta a jogot, mire Pozsonyba ment, a hol az 1839. évi julius hó 2-tól az 1840. évi május hó 12. néhai Zsedényi Ede, Szepes-mégyének országgyűlési követe mellett mint annak országgyűlési Írnoka működöt; az 1840. évi augusztus 20-tól 1841. évi május hó 29. Zsivora György kir. táblai ügyvéd és Zalavármegye tábla- birájánál joggyakornok volt, az 1845. évben ügyvédi vizsgát tett Budapesten honnan 11. évi tartózkodás után eltávozván Debreczenben, majd Tokajban végre 18 éven keresztül Miskolczon lakott, a hol 1883. évi április 3-án meghalt. Azon netaláni kérdésre, mi volt oka annak, hogy néhai Jóny Tivadar épen a késmárki evangélikus lyceumot tette általános örökösének? a feleletem az: O a késmárki evangélikus lyceum iránt, mely neki is alma mater-e volt, mindenkor a legnagyobb kegyelettel viseltetett, ismerte annak történetét, tudta, hogy az ő dicső elődei hitbuzgóságukból eredt áldozatkészséggel tetemes kegyadományaikat nem egyszer a lyceum oltárára tették le s igy azoknak nyomdokait követve, mint lelkes elődeinek méltó utóda, már életében is több Ízben a lyceum felvirágoztatását czélzó áldozatkészségének adta fényes bizonyítékát; a mi azonban nagy elhatározására döntő befolyást gyakorolt, ez hazafias érzelméből eredt azon erős meggyőződése volt, hogy a késmárki evangélikus lyceumot minden áron istápolói kell, mert ez hivatva van arra, hogy itt a kárpátok alján, lengyelország tőszomszédságában, a protestantismusnak és a magyarságnak hatalmás védbástyája legyen. Ezen nagy gondolat, mely őt életében lelkesített, s melynek valósításáról végrendeletei tanúskodnak, néhai Jóny Tivadart protestáns két egyházunk történetében tündöklő nagy alapítók sorába emelé. Legyenek mások is méltó követői! Áldott legyen emléke! Irta Orosz Ernő, igazgató.