Evangélikus kerületi lyceum, Késmárk, 1884
12 ventgyűléseknek ügybuzgó jegyzője, többféle tudományos és közmüvelt- ségü egyleteknek lelkes tagja. És a milyen őszinte és humán viseletét tanúsított kartársai iránt, szinte oly részvétteljes, kedélyes, igénytelen és szerény volt mint ember barátai és polgártársai irányában. Egész életében, viseletében és cselekvésében lelkiismeretes —, igazságszerető —, őszinte — és megbízhatónak tanusitá magát. Mint protestáns és hazafi tántorithatlan szilárdsággal ragaszkodott egyházunk és hazánk szent elvei- és jogaihoz, — ezt gyakran mint a lyceum képviselője a kerületi és egyetemes egyházgyűléséken szóval és tettel tanusitá. A természettől elsajátított ezen csendes és áldásteljesen 29 évig folytatott tanári működése után nyugállapotba helyeztetvén a nyilvános működés köréből lett távozása daczára nem szűnt meg érdeklődése iskolánk és hazánk tudományos előhaladása iránt, sőt legélénkebb érdekkel kisérte nem csak a természettudományok újabb kutatásait, hanem iskolánk, protestáns egyházunk és hazánk anyagi és szellemi gyarapodását, melyet is a legmelegebb örömmel üdvözölt. Mint családatya, a mily gyöngédséggel és szeretettel, önmegtagadással és áldozatkészséggel viseltetett neje és gyermekei iránt; mily őrködő gonddal vezette ezek nevelését és megalapitá boldoglétüket, úgy viszont szerető nejének és önállóságra jutott életrevaló családtagjainak hálás szeretetében és foiTÓ ragaszkodásában lelte fel a külső világtól elzárt házi szentélyben életalkonyának melengető napját és szivének legédesebb örömeit. Ob te dicsőült nemeslelkü kartárs, hosszú életpályádon kifáradva most már elhagytad e változatos földi létet, hol legnemesebb törekvéseid nem mindig a megérdemelt elismerésben és vajmi kevés jutalomban részesültek ; elköltöztél egy jobb világba, hol is mind azt, mire egykor ifjúi lelkesedéssel törekedtél, minek kikutatására férfikorod egész erejét felhasználtad, mire életed alkonyán sóvárgó szívvel vágyódtál, — most már minden földi bilincstől felszabadulva tisztább fényben megszemlélheted: — ott föl lesz tárva előtted a természet titokteljes könyve, megfejtve az ég csodái, megmagyarázva az anyagi és szellemi világ szoros összefüggése. Oda kartársaid és tisztelőid forró hálafohászai; ott vegyed át az igazságos isten kezéből a megérdemelt jutalmat, az örökös boldogságot, az igazságosak koronáját! Isten veled! Mink pedig, kik még az élet nehéz feladataival küzködünk, emlékezetedet tiszteletben fogjuk tartani; a te ragyogó példád pedig bennünket buzdítson és lelkesítsen hasonló nemes és önzetlen munkálkodásra a nevelés és oktatás tövises pályáján, mig nem mi is kifáradtan a vándorbotot leteendjük és tégedett követünk az örökös béke és boldogság honába.