Evangélikus kerületi lyceum, Késmárk, 1882
8 Ugyan is, midőn a hadi szerencse elhagyta Rákóczy seregének zászlait és I. Jószef hadai mind inkább tért nyerve, egymás után elfoglalták és bevették a városokat, Késmárk sem kerülhette el sorsát. Az 1709-ik év őszén gróf Heiszter táborszernagy Liptó megyéből teteméé haderővel Szepes megyébe benyomulva egyenesen Lőcse alá szált és azt ostromolni kezdte, miután pedig ezen, erős kőfallal védett város gróf Andrássy István és Zel- der Márton tábornokok által erélyesen védelmeztetek és minden roham a nagy számú őrség által visszaveretett, Heiszter felkerekedve seregével, Késmárk ostromlására indult. 1709 évi Decz. lió 8-án roppont hófergetegben és zivataros időben vonult be serege a Késmárkkal határos és tőle körülbelül egy kilóméternyi távolságban fekvőLeibitz városába, a honnan Deczember 9-én és 10-én két polgárt és egy katholikus papot küldött el Késmárkra azon utasittással, hogy a város őrségét és a polgárságot a város feladására szólítsák fel; miután pedig ezen felszólításra tagadó választ nyert, éjszakának idején a Késmárk városa keleti oldalán emelkedő várhegyen ütegeit felállíttatta és éjfél után a várost tüzes golyókkal és bombákkal kezdte lővöldöztetni. A polgárság és az őrség egy része kitört, de visszaveretett, mely alkalommal Cornides Pál nevű polgár és az őrségnek Csemnitzky nevű kapitánya halva maradt, Toperezer Sebestyén nevű polgár pedig súlyosan megsebesittetett. Miután pedig a folytonósan vetett tüzes golyók által a város több helyen lángba borúit és a Rákóezy-féle őrség parancsnoka Bajtsy György a lövöldözés alatt gyáván elhagyta a várost és már negyven ház lángban állott, az elréműlt polgárság reggeli négy órakor két fehér zászlót tűzött ki, az egyiket a toronyra, a másikat a város körfalára, mire a lövöldözés megszűnt. A város megnyitott kapuin több száz főből álló csapat vonult be, mely az őrséget lefegyverezte és őrizet alá vette, a lakosság pedig aggodalommal várta Heiszter táborszernagy megérkeztét. Midőn reggeli 9 órakor hire jött, hogy Leibitz felől közeledik, a városi hatóság és a papság elébe mentek oly czélból, hogy kegyelemért esedezzenek a szerencsétlen város lakossága számára. A bőszűlt táborszernagy azonban ki sem hallgatva őket ellovagolt mellettük, a rosszat sejtő követség pedig némán követte őt a város házáig, a hol Heiszter meg-
