Újpesti Napló, 2017 (11. évfolyam, 1-15. szám)

2017-03-09 / 7. szám

KÖZTÉR Mit jelent a nagyböjt ma, 2017-ben? A hamvazószerdától húsvétig tartó időszak a nagyböjt ideje. Mit üzen ez a hívő embereknek, és mi lehet a nagyböjt üzenete számunkra? Erről kérdeztük az újpesti lelkészeket. HORVÁTH ZOLTÁN esperes plébános Nagyböjt a hamvazószerdától húsvétig tartó szent negyven nap magyar elnevezése. A nagy­böjt egyik feladata, hogy megismerjük Krisztus életének titkát, és méltó élettel igazodjunk hoz­zá. A legnagyobb keresztény ünnepre, húsvétra készülünk, amely attól lesz igazán szép, ha a felkészülést jól végezzük. Ehhez tudatosságra, leleményességre, kitartásra van szükség. A nagyböjt évenként visszatérő gyakorlatai az imádság, a böjt és az alamizsna (szegények támogatása). Ezek között talán leginkább az ön­megtagadás, a böjt az egyik leghomályosabb. A böjtről: általánosságban elmondhatjuk, hogy minden vallásban, már a régi egyiptomiak, perzsák, görögök, indiaiak, mohamedánok és zsidók vallásában is fontos szerepet kapott a böjt, igaz, más-más for­mában és céllal. De a böjt több mint fogyókúra vagy wellnessprogram, nem léböjtkúra vagy ilyen vagy olyan étrend. A böjt lényege, hogy va­lamilyen földi célt félretesz az ember egy időre, hogy a mennyeiekre figyeljen. Korlátozza az ételt, az italt, a szórakozást, hogy a felszabaduló időt, energiát, pénzt jóra használja fel. Minden böjt és ima hasztalan, míg nem teljesítjük kötelességünket a gyöngék, szegények, éhezők iránt. A böjt az Úristenre való odafigyelésünk egyik legintenzívebb formá­ja. Általa testünk és lelkünk szomjazik az élő Isten után, aki személyre szabottan tölti be szívünket szeretetének ajándékával. Az ünnepi ételek, a szórakozás megvonása megakadályozza, hogy pótkielégülésekkel fed­jük be lelki ínségünket. Nagyböjt negyven napja a keresztény ember évi nagy lelkigyakorlata. A lelkigyakorlat olyan, mint amikor a párnánkat felrázzuk és kitesszük a friss tavaszi szélre. Vagy olyan, mint amikor tavasszal felássuk a ker­tünket és előkészítjük a veteményezéshez. A nagyböjt lelkünk előkészí­tése Isten kegyelmének befogadására. A szent negyven nap böjtjével és imádságos csendjével lelki megújulásunkat, visszafogottságával pedig Jézus feltámadásának örömét készíti elő. A jócselekedetek: az egymás iránti szeretetünk nyelve. Nagyböjt­ben az eddig elhagyott és elfeledett szeretetcselekedeteink gyakorlása sok lelki gyógyulás forrása lehet. Uram! Adj tiszta elmét, hogy lássalak! Uram! Adj alázatot, hogy jobban halljalak! Uram! Adj szeretetet, hogy szolgálhassalak! Uram, adj hitet, hogy Benned maradhassak! SOLYMÁR PÉTER evangélikus lelkész „Királyi zászló-jár elöl, Keresztfa titka tündököl, Melyen az élet halni szállt, S megtörte holta a halált” - foglalja össze az egyik böjti evangélikus ének a húsvét előtti egyházi időszak üzenetét. A kereszt hatalma az, ami meg­szólít bennünket ezekben a hetekben, mert a kereszt nem díszítő elem, nem szerencsehozó amulett, hanem Isten szeretetének dicsőséges jelké­pe. Ez a szeretet nagy titok, hiszen nem ezt érdemelnénk életünk és bű­neink alapján. Isten mégis lehajol hozzánk, és szánalomra indul irántunk, így van élő reménységünk arra nézve, hogy ebben a tündöklő titokban mi, emberek, Istenre és Embertársra találunk földi létünk távlatában. A böjti időszakot el lehet „adni” mint életmódreformot, amelyben ott van a mé­regtelenítés, megjelenik a mértékletes életmód. A böjti üzenetben megszólalhat az emberséges életstílus, ahol a csend és a megbékélés légkörében önmagunk­ra találunk, de a böjt tanítása elsősorban Isten útjáról szól! Isten értünk, em­berekért jött el, hogy boldogságunk, üdvösségünk és bűnbocsánatunk legyen. Egy kedves templomlátogató egyszer megkérdezte: miért kell mindig Jé­zus szenvedését láttatni az emberekkel? Pilinszky János szavaival válaszol­tam: „Az emberek azt gondolják, az életben problémák vannak, és megol­dásokat kell találni. Valójában az életben tragédiák vannak, és irgalomra van szükség. "Ez az irgalom pedig csak Jézus szenvedésén válik igazán tündöklő titokká, ahol megtörik a halál hatalma, és felvirrad az élet diadala! LÓRÁNT GÁBOR református lelkész „Jézus Szentlélekkel telve visszatért a Jordántól, és a Lélek indítására a pusztában tartózkodott negyven napon át, miközben kísértette az ördög. Nem evett semmit azokban a napokban... ” (lukács 4,1 -2A) 1. A szituáció - Jézus munkálkodása kezdetén (azaz megkeresz- telkedése után, fellépése előtt) böjtölt negyven napig. Ez tehát nem egy naptárhoz kapcsolt rituálé, hanem a lelki felkészülés ideje volt. 2. Az in­díttatás - Jézus a Lélek indítására böjtölt. Mi sem böjtölhetünk kényünk- re-kedvünkre, vagy külső előírások teljesítéseképpen. 3. A kockázat - Még Jézust is megkísértette a Sátán, miután megéhezett. Ne gondoljuk, hogy mi érinthetetlenek vagyunk... 4. A „puszta” - Böjtölni a „pusz­tában” lehet. Ahol nem vonja el figyelmünket semmi, ahol Isten gyerme­keként Rá tudunk figyelni, ahol az Úr az egyetlen fontos a számunkra... f ü Összeállította: Csernus János EGY KÉP, EGY MONDAT Megkezdődött a tereprendezés az új Kun halom utcai rendelő melletti játszótéren. ifi ri -Jhiii ONLINE ELÉRHETŐSÉGEINK: WWW. ÚJPEST .HU | TOVÁBBI FOTÓK: FACEBOOK.COM/UJPEST.KAPOSZTASMEGYER | 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom