Újpesti Napló, 2017 (11. évfolyam, 1-15. szám)
2017-03-02 / 6. szám
I EGÉSZSÉG Szigorúan ellenőrzött élelmiszerek Nem csak az nem mindegy, mennyit eszünk, hanem az sem, hogy mit. Az egészséges táplálkozás elengedhetetlen feltétele a tudatos vásárlás. De honnan tudhatjuk, mennyire megbízható az a termék, amelyet a kereskedő kínál? tkezzünk rendszeresen, változatosan és sokszínűén, fogyasszunk sok zöldséget, gyümöl- í------1 csőt és savanyított tejterméket, ne vigyük túlzá sba az édességeket, a húsételeknél részesítsük előnyben a fehérhúsokat a vörössel szemben, és ügyeljünk a megfelelő zsír-, cukor-, só-, keményítő- és liszttartalomra - ilyen és hasonló praktikus tanácsokkal gyakran találkozunk, ha az egészséges táplálkozásról esik szó. Fontos szempontok ezek a menüsor összeállításánál, Eltérő minőségű termékeket forgalmaznak a multinacionális élelmiszergyártók Kelet- Közép-Európában, mint Európa nyugati részén - adta hírül a Magyar Idők a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) jelentése alapján. A hatóságok többek között levesporokat, üdítőitalokat, pudingokat, kakaóporokat és joghurtokat hasonlítottak össze. Az ügy miatt egységes fellépést sürget Brüsszelben a visegrádi országok (Magyarország, Lengyelország, Szlovákia és Csehország) mellett Bulgária és Románia is. Az egészséges táplálkozás és életmód, valamint a környezettudatosság is kiemelt szerepet kap az Újpesti Bene Ferenc Általános Iskola pályázatában, amellyel elnyerte a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól a „Fogyasztói tudatosságra nevelő iskola” címet. Az elismerést pénteken adja át Keszthelyi Nikoletta helyettes államtitkár. amikor beszerezzük a hozzávalókat. Ám ha aprólékosan végigböngész- szük a termékek csomagolását, gyakran még a legtudatosabb vásárlók is zavarba jönnek a rengeteg információ láttán. A címkéken sokféle megjelöléssel találkozni, ott vannak mindjárt az „E-számok", s nem árt, ha meg tudjuk különböztetni egymástól az úgynevezett adalékokat és az összetevőket. Adalékanyagoknak azokat nevezzük, amelyeket rendszerint nem fogyasztanak élelmiszerként ésmem is részei jellemzően élelmiszernek, hanem a feldolgozás során adják hozzá a termékhez, döntően technológiai okból vagy érzékszervi javítás céljából. Az aromák, a vitaminok és más természetes vagy természetazonos anyagok, amelyeket a tápérték, az íz vagy az illat megváltoztatására használnak, viszont összetevőnek minősülnek. A különbség ugyanakkor nem mindig egyértelmű, leginkább attól függ, hogy az anyagot milyen céllal alkalmazzák. Az aszkorbin- sav például bizonyos esetekben adalékanyag, ilyenkor az „antioxidáns E 330” vagy „antioxidáns aszkorbinsav" megjelölést tüntetik fel, máskor pedig összetevő, és akkor a csomagoláson az „aszkorbinsav” vagy „C-vitamin" szöveg látható. Minden adalékanyagot engedélyeztetési eljárásnak vetnek alá az Európai Unióban, mielőtt alkalmaznák. A szakhatóságok azt vizsgálják, hogy az anyag nem ártalmas az egészségre, az előállítási folyamat során szükséges az alkalmazása, felhasználása pedig nem vezet a fogyasztó megtévesztéséhez. A minősítés során adják ki azokat a bizonyos „E-számokat”, amelyeket fel kell tüntetni az élelmiszerek csomagolásán. Ezeket az adalékanyagokat jellemzően csak akkor lehet használni élelmiszerekben, ha jogszabály kimondottan engedélyezi, míg az összetevők alapvetően korlátozás nélkül alkalmazhatók. Az engedélyeztetési folyamat során különös tekintettel vizsgálják az adalékok egészségre gyakorolt hatását. A legnagyobb körültekintés mellett is előfordulhatnak ugyanakkor kockázatok, de éppúgy nem lehet kizárólagos kijelentéseket tenni egy anyag esetleges káros hatásairól, mint ahogy az ártalmatlanságáról sem. Az adalékokat ezért folyamatosan ellenőrzik, s amennyiben újabb adatok merülnének fel, ismét megvizsgálják őket. CSERNUS JÁNOS 4 ÚJPESTI NAPLÓ -XI. ÉVFOLYAM, 6. SZÁM, 2017. március 2. /