Újpesti Napló, 2017 (11. évfolyam, 1-15. szám)
2017-02-16 / 4. szám
KÖZTÉR Az egyházban a böjt mellett lelkigyakorlatokkal, szentmisékkel és imákkal is készülnek a húsvétra. Az Egek Királynéja Főplébánián még az előkészületeknél tartanak, hiszen a nagyböjt még odébb van, idén március 1-jén kezdődik. A gyerekeknek múlt héten szerveztek farsangi mulatságot, a felnőtteknek most szombaton, az idősebbeknek jövő héten tartanak összejövetelt. A nagyböjtben péntekenként végigjárják a keresztutat a templomban, virágvasárnap és nagypénteken pedig passióval idézik meg Krisztus szenvedésének történetét. Március 15-én szentmisével és szeretetvendégséggel várják a nyugdíjasokat, akiknek kiszolgáltatják a betegek szentségét. Ebben egy neves felvidéki plébános, Szlávik Antal is a segítségükre lesz. Április 1 -jén idelátogat Déváról Böjté Csaba ferences atya, aki elmélkedéseket és misét is tart a templomban. A nagyhéten a kicsiket tojásfestésre és húsvéti ajándékkészítésre invitálják, a nagyobb gyerekeknek pedig túrát szerveznek a Börzsönyben a virágvasárnapot megelőző szombaton. A diákok zöld ágakat keresnek majd a kiránduláson a másnapi barkaszentejésfi.ez. CSERNUS JÁNOS Kerékpárral is lehet böjtölni Idén hosszúra nyúlik a farsang, a karneváli időszak február végén zárul. Március 1-jén, hamvazószerdán megkezdődik a nagyböjt, ami egészen húsvétig tart. farsang január elején, Vízkereszt után veszi kezdetét, de a vége minden évben attól függ, hogy mikor ünnepeljük a húsvétot. A hagyomány szerint az első tavaszi holdtölte utáni vasárnapon emlékezik a keresztény világ Krisztus feltámadására, idén viszonylag későn, április 16-án. Az ünnepet a nagyböjt időszaka előzi meg, amely negyven nappal húsvét előtt, hamvazószerdával kezdődik. A negyven nap arra emlékeztet, hogy Jézus ennyi időn keresztül böjtölt a pusztában. A negyven igazából negyvenhat nap, hiszen a vasárnapok is hozzájönnek - pontosít Horváth Zoltán kerületi esperes, az Újpesti Egek Királynéja templom plébánosa. A húsvét és a nagyböjt elnevezések csak a magyar nyelvben kapcsolódnak a húsfogyasztáshoz, az eredeti latin megfelelője „a szent negyven napként” említi ezt az időszakot. A hamvazószerdán és a megelőző napon, húshagyó kedden lezáruló farsang másik neve, a karnevál viszont már tényleg a húsmentességre vezethető vissza. Ez a szó ugyanis eredetileg nem a mulatságot, a bolondozást írja le, hanem a hús jelentésű „carne” és az elhagyásra utaló „vale” kifejezések összevonásából származik - magyarázza Horváth Zoltán. A húsvétra hangolódás jegyében a nagyböjt nem csak a húsmentes étkezésről szól, hanem az önmegtartóztatásról, a lélek kiüresítéséről és felkészítéséről is. A plébános hozzáteszi: a mai korban kicsit nehezebb megtartani, amikor valaki néma saját ritmusában él, de egy kis odafigyeléssel megoldható, hogy ne terheljük túl magunkat. Az eredeti hagyomány is arra vezethető vissza, hogy „amit megtakarítottam, azt fel tudom ajánlani jó célra”. A böjtölés már a kereszténység előtti időkben, a primitív természeti népeknél is létezett. Jóllehet náluk inkább azzal volt összefüggésben, hogy a tél végére már kifogytak az élelmiszerből, és spórolni kellett a tartalékokkal. Az elmúlt évszázadokban is számos népi hagyomány kapcsolódott a húsvéti időszakhoz, de ezek jobbára már eltűntek. Ugyanakkor egyes országokban még ápolják a tradíciókat, és új szokások is kialakulóban vannak. Ausztriában például egyes püspökségeknél nem használnak autót ebben az időszakban, mindenhová kerékpáron közlekednek. ONLINE ELÉRHETŐSÉGEINK: WW W . U J PEST . H U | TOVÁBBI FOTÓK: FACEBOOK.COM/UJPEST.KAPOSZTASMEGYER | 5
