Újpesti Napló, 2017 (11. évfolyam, 1-15. szám)

2017-04-27 / 13. szám

EGÉSZSÉG Életet ad és életet ment Nem csak az életmentő műtétekhez, hanem a biztonságos betegellátáshoz is szükség van arra, hogy elegendő meny- nyiségű vérkészlet álljon rendelkezésre. ár évszázadokkal ezelőtt felfedezte az orvostudomány, hogy segíthet a gyógyításban, ha friss vért juttatnak a beteg szervezetbe. Kezdetben állatvérrel kísérleteztek, de nem jártak sikerrel, s egészen addig nem bizonyultak eredményesnek az embervérrel folytatott próbálkozások sem, amíg fel nem fedezték a vércsoportokat. Karl Landsteiner osztrák orvos ismerte fel 1900-ban, hogy attól füg­gően tapadnak egymáshoz a vérsejtek, hogy milyen csoportba tartoz­nak. Munkájának és a további kutatásoknak köszönhetően különítették el egymástól az A, B, 0 és AB vércsoportokat. Egy amerikai tudós, Philip Levine a huszadik század közepén az Rh faktor felfedezésével pontosí­totta az elméletet. A Bristoli Egyetem és az NHS Blood and Transplant kutatói ki­fejlesztettek egy olyan eljárást, amely alkal­mas vörösvérsejtek tömeges mesterséges előállítására - adta hírül nemrég az IFL Science. A techno­lógia egyelőre jóval költségesebb, mint a hagyományos vérát­ömlesztés, ezért csak az igen ritka vércso­porthoz tartozó bete­gek esetében fogják majd használni. A vér biológiai értelemben folyékony halmazállapotú kötőszövet, amely jórészt vízből áll, de sokféle ásványi és szerves anyagot is tar­talmaz, például glükózt, tejsavat, aminosavakat és fehérjéket. Ennek a bonyolult összetételű oldatnak a legfontosabb feladata, hogy kedvező belső környezetet teremtsen a sejtek számára, segítsen a szervezet egyensúlyának megőrzésében, emellett az élethez nélkülözhetetlen anyagokat szállít és részt vesz a kórokozók elleni védekezésben is. Áprilisban hétszáz véradóhelyen és az Országos Vérellátó Szol­gálat intézményeiben szervez­nek véradást. A helyszínek és az időpontok a veradas.hu és az ovsz.hu oldalon, valamint a Véradás-Vöröskereszt ingyene­sen letölthető mobilalkalmazás segítségével érhetők el. Orszá­gosan naponta 1800 véradóra van szükség a biztonságos be­tegellátáshoz. A mikroszkóppal végzett megfigyeléseknek köszönhetően tudjuk, hogy a vércsoportok a szövet felszínén található molekulák eltérése miatt különböznek egymástól. Az A és B vércsoporthoz tartozó sejteken két rétegben találhatók az antigének, míg a 0 típus csak H antigént tartalmaz, ezért alkalmazható általános donorként. A vércsoportok meghatározása nem csak a vérátömlesztés miatt fontos, hanem azért is, mert típusonként eltérő az egyes betegségek kockázata. Azt még csak találgatják a tudósok, miért alakult ki ez a szelekció az evolúció során. Ennek a kérdésnek a megválaszolása a jövő tudományára vár. CSERNUS JÁNOS Április 29-én véradásra várják az önkénteseket a Káposztás­megyeri Napon. Reggel tíztől délután három óráig jelentkez­hetnek a legalább ötven kilo­gramm testsúlyú, tizennyolc évnél idősebb személyek. A regisztrációhoz személyi iga­zolványra, lakcímkártyára és TAJ-kártyára van szükség. A szervezők felhívják a figyel­met, hogy a véradás előtt étkezzenek és fogyasszanak sok folyadékot a jelentkezők. Ha valaki gyógyszert szed, az önmagában nem kizáró ok, a helyszínen lévő orvos dönt a jelentkezők alkalmasságáról. 4 | ÚJPESTI NAPLÓ XI ÉVFOLYAM, 13. SZÁM, 2017. április 27.

Next

/
Oldalképek
Tartalom