Újpesti Napló, 2017 (11. évfolyam, 1-15. szám)
2017-04-12 / 11. szám
Egy újpesti világpolgár Szöveg: Csernus János Fotó: Várai Mihály és Neogrády László Helytörténeti Gyűjtemény Aktív sportvezetőből és kistisztviselőből lett mágnás, világklasszis versenyzők és Nobel-díjas tudósok bőkezű pártolója, puritán polgár és távlatos gondolkodású üzletember. A145 éve született és 65 éve elhunyt Aschner Lipót életpályája egybekapcsolódik Újpest történetével. „Egész karrieremet egy ócska télikabátnak köszönhetem"- emlékezett vissza már vezérigazgatóként pályafutásának kezdetére. Az 1872. január 27-én, Assakürtön született fiatalember iskoláit Nyitrán végezte, majd a kereskedelmi képesítés megszerzését követően Szegeden vállalt munkát. 1891-ben alkalmazta gyakornokként a pozsonyi Tausig J. és Fiai textilcég, ahol a történet szerint kölcsönadta a kabátját egy Glück nevű kollégájának, aki Pesten jutott álláshoz. Az egykori munkatárs sosem törlesztette a kölcsönt, viszont ajánlást adott a Villamossági és Izzó- lámpagyárba. A történet szerint így került Aschner Lipót 1892-ben Újpestre, az Egyesült Izzóhoz, ahol hatvan évig dolgozott. Kistisztviselőként kezdte, és 1921-re már a gyár vezérigazgatója lett. Az akkor hatvanezer lakosú Újpesten az üzem hatezer embert foglalkoztatott. A városvezetés abban a reményben kérte fel elnöknek az új vezérigazgatót az Újpesti Torna Egylethez, hogy nem csak újító ötleteivel járul majd hozzá a klub sikereihez, hanem befektetéseket is végrehajt. Aschner Lipót nem számított újoncnak az UTE-nál, hiszen 1895-től titkári teendőket látott el, és tevékeny szerepet vállalt a labdarúgó stadion felépítésében is. A húszezer nézőt befogadó Megyeri úti pálya az ország első stadionja volt, Fiajós Alfréd tervei alapján 1922-ben készült el. Az UTE élén eltöltött másfél évtizedben Aschner Lipót folyamatosan fejlesztette az egyesület létesítményeit. Nevéhez fűződik a vízi sporttelep kialakítása és az ország első fedett teniszcsarnokának felépítése is. Az Egyesült Izzó területén működő tíz teniszpálya adott otthont egyébiránt a jégkorongszakosztálynak is a téli időszakban. Az 1926-ban létrejött újpesti profi labdarúgó klub, az UFC 1930-ban és még további öt évadban megnyerte a bajnokságot. „Az aktív sportolók, de a versenyek nézői is egészen más kedvvel mennek hétfőn újra a munkába" - vallotta Aschner Lipót. Ebben ő maga is igyekezett jó példával elöl járni: „Fél hatkor kelek és 45 év óta négyszáz métert futok, négyszáz métert úszom, és egy órát teniszezem." Fia hihetünk neki, az aktív mozgásnak is szerepe lehetett az egyébként visszafogott, puritán életet élő üzletember sikereiben. Vezérigazgatói kinevezése évében alapította azt a kutatólaboratóriumot, ahol olyan újítások születtek, mint a kriptontöltésű izzólámpa, a xerox sokszorosító eljárás, a lokátortechnika és a rádiócsőgyártás. A szabadalmaknak köszönhetően jött létre Újpesten a Tungsram, amely együttműködött az amerikai General Electric és a holland Philips óriásvállalatokkal is. A világ legnagyobb izzógyártóit tömörítő kartell 1931-ben elnökévé választotta Aschner Lipótot, aki tevékeny részt vállalt az atomfizika-tanszék megalapításában a Műegyetemen, és olyan tudósokat alkalmazott, mint Bródy Imre, Bay Zoltán, Selényi Pál és Simonyi Károly. H 28 ► www.ujpestkartya.hu
