Újpesti Napló, 2017 (11. évfolyam, 1-15. szám)

2017-04-12 / 11. szám

ÚJPESTI TALÁLKOZÁSOK

stílusomat, ki tudjam fejezni mindazt, amit rejtett kincsként a lelkemben hordozok.

Ekkor találta meg azt az egyvonalas grafikai stílust, amellyel mára a hazánkban alkotásaival legtöbbet publikált művész lett. Családjával Káposztásmegyeren él.

Karácsonykor arra emlékezünk, hogy az Atya nekünk adta a Fiát. Elengedte őt a Szentháromság szeretetharmóniá- jából. Húsvétkor pedig a Fiú, Jézus Krisztus adta értünk az életét, és ebben az odaadásban is ott van az elengedés. Jézus mindenéről lemondott azért, hogy végbevihesse a megváltás művét. Nem csak emberi méltóságát, de isteni hatalmát is elengedte, hogy teljesítse az Atya akaratát. Még a számára legfontosabb és legbensőségesebb kapcsolat, az Atyával való egység „pillanatnyi" megbomlását

is átélte, amikor így kiáltott fel a kereszten. „Éli, éli, Iámmá sábáktáni!" vagyis „Istenem, Istenem, miért hagytál el engem?" Szinte semmivé vált, hogy aztán a feltámadása után mindnyájunknak mindene lehessen.

Bevallom, a sok munkám mellett nem tartok külön lelki készületet, egyszerűen csak ráhangolódom a bennem élő, a szívemben naponként keresztre feszített és naponként feltámadó Jézusra. Jézus Krisztus saját életét adta áldozatul azért, hogy az emberiség örökre és visszavonhatatlanul kiengesztelődjön az Atyával. Mivel szavakkal nem tudtam méltón kifejezni az emiatt érzett csodálatomat, megrajzoltam a „keresztút" sorozatot, ahol a vonalak nyelvén igyekszem elmondani a hálámat Istennek azért, hogy megkaptam a szeretet képességét, és hogy magam is szeretett lény lehetek. M

23