Újpesti Napló, 2017 (11. évfolyam, 1-15. szám)
2017-03-30 / 9. szám
I KULTÉRKÉP / FILMAJÁNLÓ Az Univerzum története Terrence Malick, az amerikai film egyik legkülönlegesebb egyénisége csak nagyban tud gondolkodni. Az őrület határán és Az új világ alkotója öntörvényű rendező: amit a fejébe vesz, azt megcsinálja, ha pedig mégsem tudja megvalósítani az elképzeléseit, akkor inkább 20 évig nem forgat. Az emberiség múltját, jelenét és jövőjét bemutatni hívatott Az Univerzum története sem egyik pillanatról a másikra készült el. Malick a film ötletét harminc éven át dédelgette, már a 70-es években vett fel hozzá anyagokat, de csak 2003 körül kezdett el komolyabban dolgozni rajta. Tudósokkal, biológus professzorokkal konzultált, és közben a Föld szinte minden pontján forgatott, Chilétől Izlandon át Pápua Új-Guineáig. A háborítatlan természetnek ezek a gyönyörű felvételei illusztrálják a filmben a Föld „ősállapotát” (a stábnak Hawaiin még vulkánkitöréseket is sikerült rögzítenie), de az univerzum keletkezésének bemutatása már nehezebb feladat volt. Malick és trükkmesterei ezt a feladatot is megoldották: különböző folyadékokkal és gázokkal végzett kémiai kísérleteket vettek fel gyorsítva, miközben a NASA és a Hubble űrteleszkópjainak és szondáinak felvételeit használták sorvezetőnek. A látszattal ellentétben Az Univerzum története mégsem hagyományos dokumentumfilm. Látjuk ugyan az összes kozmikus mérföldkövet az ősrobbanástól az első sejtek kialakulásán át a dinoszauruszok megjelenéséig, csak nem ebben a sorrendben, a narrátor, Cate Blanchett pedig ismeretterjesztő lecke helyett költői monológokat ad elő. Malick nem megértetni,.hanem éreztetni akar, agyunk helyett az érzékeinket próbálja megdolgozni. Filmje kétségkívül hipnotikus hatású, ami a 40 perces IMAX-verzió esetében csak előnyökkel járhat, a nálunk moziba kerülő másfélórás változat viszont már igényel némi felkészülést a néző részéről - mondjuk egy duplakávé elfogyasztását a vetítés előtt. BS f Kézzelfogható történelem Marosi József alig több mint másfél éve költözött (végleg) Újpestre. A városhoz persze már jóval korábbi szálak kötik, hisz úszóként sokáig az Újpesti Dózsa igazolt versenyzője volt. Előtte, még 1954-ben megnyert egy Felszabadulási Emlékversenyt, ahol a díj egy borotvakészlet volt. 14 éves volt akkor. Használni még nem tudta, így csak gyönyörködött benne. Aztán már nem volt megállás. Káposztásmegyeren, egy gyönyörűen berendezett lakótelepi lakás egyik szobájában kapott helyet végül az azóta több tízezresre bővült kollekció, amely mára már korántsem csak borotvákat tartalmaz, hanem mindent, ami a borotválkozás kultúrájához, vagy a borbélymesterséghez tartozik. Van itt - országok szerint osztályozott - borotvakészülék, penge, borotvakés, készletek, fenők és élezők, I. világháborús borotvatartó doboz, amelyet a szibériai rabság idején kézi faragással díszített a tulajdonosa, de még néhány eredeti cégér és tábla is. A több mint 37 ezer borotvacímkét tartalmazó gyűjtemény mellett Marosi úr korabeli reklámokat, prospektusokat, és kivágott újsághirdetéseket is őriz. Ez utóbbiak közül akad egy, amely nemcsak a kora miatt érdekes, de magyarázatot ad József különleges vonzalmára is: a dédapja által alapított vaskereskedés hirdetése az 1800-as évekből, amelyen jól látható helyen szerepelnek borotvák, hajnyíró „gépek”, és „önborotvák” is. A magánmúzeumot Marosi úr meghívására a polgármester is felkereste. „Sok mindenre számítottam, de erre nem. Egyedülálló értéket őriznek ezek a tárlók. Lenyűgöző figyelemmel és törődéssel, hihetetlen szakértelemmel és szeretettel jött létre ez a gyűjtemény, de leginkább az egész helységet a tárgyakon keresztül belengő, kézzelfogható történelem, a mögötte megbújó ezernyi személyes történet és titok teszi igazán lebilincselővé” - mesélte Wintermantel Zsolt. ONLINE ELÉRHETŐSÉGEINK: WWW,ÚJPEST. HU | TOVÁBBI FŐTÖK: FACEBOOK.COM/UJPEST.KAPOSZTASMEGYER | 11
