Újpesti Napló, 2017 (11. évfolyam, 1-15. szám)

2017-03-09 / 7. szám

MOZAIK TÍZESVILLAMOS - KÜLÖNJÁRAT Időjárás-előrejelzés Már kezdtük azt hinni, hogy az idei télnek nem lesz vége, csak abbamarad, és belépünk egy is­ten tudja milyen nyárba. De nem így lett! És erre nézvést előrejelzést is kaptam. Nem a tévéből, hanem a piacon. Szeretem az újpesti piacot, mert a város központja, ahol minden történik. A Főtéren, ami nem túl szerencsésen van összerakva. A járó­kelő úgy érzi, mintha a város mindent ott akart volna megvalósítani egyszerre. Kortól és időtől függetlenül: a városházát, a zeneiskolát, a római katolikus és református templomot, a katolikus legényegyletet, a piaccsarnokot, illetve a hozzá vezető, zöldséget meg savanyúságot kínáló és evésre-ivásra egyaránt alkalmas üzletsorokat. De menjünk a Városházához! Nem tudom, hogy Budapesten van-e az Újpesti Városházá­hoz hasonlóan látványos közigazgatási egység, de azt hiszem, nincs! A Böhm Henrik és Hege­dűs Ármin által tervezett eklektikus, szecessziós épület a huszadik század fordulójának legjelen­tősebb épülete lett, illetve a mai napig is az. Az egész központi tér, csarnokostul, árus­sorokkal együtt olyan, mint egy nagy széles, barátságos mosoly. Itt mindenki találhat örö­met magának. A lányom és a gyerekei ott árulnak hétvé­genként, hol ezt, hol azt, de szeretnek odajár­ni! A csarnok csupa asztal, stand meg zöldség. Csak a körbeérő üzletek szegélyezik az óriási - kupacokba felhalmozott zöldségféléket, és ez­után jön a gyümölcs is. A csarnokba utcácskák vezetik a vásárlót, ahol savanyúságot meg túrót, tejet lehet kapni. Még mielőtt beérnénk a csarnokba. Ott az ele­jében árult Kovács Jocó anyukája, akit mindig meglátogattam, ha arra jártam. Beszélgettünk kicsit, természetesen a fiáról, meg arról, hogy milyen jól dobol. Némelyik standon vettem is valamit, úgy­hogy az árusok már törzsvevőként könyveltek el. Bár úgy emlékeznék rájuk, mint amikor a vásárlójuk voltam, de mindegyikhez odatalál­nék most is. Különösen a szép szőke asszonyt keresném, aki a csarnok közepén árult zöldsé­get, nagyjából a kínai bolttal szemben. Vettem is tőle néhányszor, és mindig arra gondoltam: hogyan lett zöldséges? Mert nem úgy nézett ki, hanem mint egy tisztviselő. Ezért érdekelt volna, hogy került a zöldségek közé. De ezt nem tudtam meg, mert mire beszédbe ele­gyedtünk volna, addigra elköltöztünk. De az időjárás! Az előrejelzés! Egy napon ott mentem a rétest árusító bolt felé, amikor az oldalfolyosóban megláttam a jól szituált, idő­södő cigányasszonyt, aki mindig árult valamit. Hol órát, hol bútort vagy valami mást. Akkor is így volt. Egy majdnem embermagasságú álló ventillátort kínált megvételre.- Aztán ez mit csinál, csókolom? Hűt vagy fűt? — Hűteni fog, ha eljön az ideje! Ki venne tő­lem most fűtő ventillátort, amikor itt a tavasz? Rögtön tudtam, hogy jó idő lesz! Igaza lett... RÉTI JÁNOS ^mS9ma Készítsünk müzlit! A gabonaszemeket be­áztatva puha magokat kapunk. Ez lehet víz, tea, gyümölcstea, zöldséglé, gyümölcslé, vagy tej, gabonatej. így többféle ízű müzlit keverhetünk, több gabonából is. Hozzáadha­tunk idénygyümölcsöket, rostokat, magva­kat, mézet. Finom, tápláló reggeli étel. Tele van vitálanyagokkal és jelentős az enzimtar­talma, egy igazi élő étel. Sósán is elkészíthet­jük, reszelt zöldségek hozzáadásával. Töltelékeket lazíthatjuk a pelyhekkel is. Ra­kott, töltött zöldségeket, fasírtot készíthetünk. Levesbetétként is alkalmazhatjuk a gabo­nákat. Paradicsomlevesbe, krémlevesekbe, rántott levesbe, zöldséglevesekbe. A puffasztott gabonák különféle ízesítéssel ké­szülnek, magas rosttartalmú, laktató vendégváró lehet. Választhatunk a sós és édes ízek közül. Gabonák csíráztatása sokféle felhasz­nálást rejt. A csíráztatásra alkalmas magok kikelnek pár nap alatt. Salátákba, szendvi­csekhez, kész ételekhez kínálhatjuk. LETTNER ANNAMÁRIA dietetikus ÍS vU 10 | ÚJPESTI NAPLÓ - XI. ÉVFOLYAM, 7. SZÁM, 2017. március 9. A Föld lakóinak fő táplálékát a gabonák ad­ják. A legegyszerűbben újra termő növény. A learatott gabonaszemek tartalmazzák a növényre jellemző tápanyagtartalmat. A ma­gok héjában sok védőanyag van, ami a kül­ső szennyeződésektől, behatásoktól véd. A belsejében található a csíra, a legértékesebb része a magnak, hiszen ebből nő ki a sziklevél és a gyököcske, az új növény sarja. Ebben van a legtöbb tápanyag, vitamin, ásványi anyai zsírsav, enzimek és egyéb fitoaktív anyagok. Amennyiben módunk van, használjuk í egész gabonaszemet. Mindenhol lehet kapi gabonapelyheket, amik lapított búza-, árpa rozs-, köles-, len-, zab- vagy hajdinamagol Azonban a gabonafélék választéka egyre n hazánkban. Nagyon értékes még a quinoa, ke műt, barna rizs, amaránt, cirok, lupin, útifű is

Next

/
Oldalképek
Tartalom