Újpesti Napló, 2016 (10. évfolyam, 1-39. szám)
2016-03-24 / 10. szám
KULTÉRKÉP Vad Kunság- A Puszta rejtett élete Mosonyi Szabolcs természetfilmje ezen a héten kerül mozikba, de már most az utóbbi évek legnézettebb magyar filmje - ennek ellenére egyáltalán nem biztos a sikere. Hogy lehetséges ez? Úgy, hogy a Vad Kunságot a Duna Televízió már vetítette, több mint 300 ezren látták, moziba viszont nem éppen az ilyen produkciókért szoktak járni a nézők. Itt lenne az ideje változtatni ezen a szokáson, Mosonyi filmje ugyanis nem csak a kisképernyőn, de az óriásvásznon is csodásán fest, sőt ott érvényesül csak igazán. Aki rendszeresen követi a dokumentum- és természetfilmekre specializálódott'csa- tornákat, az tudhatja, hogy ez a műfaj, ha jól csinálják, a legkevésbé sem unalmas. A képek szemkápráztatóak, a dramaturgia játékfilmeket idézően profi, az állatok pedig olyan közel kerülnek a nézőhöz, mintha a természet egy bekamerázott valóságshow helyszíne lenne. Ez a világszínvonal pár éve már a hazai filmesek számára sem elérhetetlen. A sort a- Vad Magyarország - A vizek birodalma (2011) nyitotta, majd jött a Vad Szigetköz - A szárazföldi delta (2013), és a trilógia most, a Vad Kunsággal lett teljes. Mosonyi Szabolcs ezúttal is hónapokon át forgatott, hogy bemutassa az Alföld lenyűgöző élővilágát. Messziről a puszta talán tényleg csak pusztaságnak-...*.__ tűnik, közelebbről nézve A azonban feltárul egy rejtett KUNSÁG birodalom, amelyet a vadnyitól az aranysakálon át a túzokig számtalan faj népesít be. A mindössze egyórás Vad Kunság nem akar eget rengető bölcsességeket közölni velünk a természet törvényeiről, csak a képeivel mesél, de ez bőven elég is. BS <=£:) '/A £ X Mi a jobb? a tudatlanság - avagy a félrevezetett dolgokban való hit vagy az igazság, ami akár valaki életébe is kerülhet. Elszigetelt világ Suki Kim egy amerikai-dél-koreai írónő, aki a „Nélküled mi sem vagyunk” című beszámolójában betekintést ad a világ egyik legelzár- tabb országába, Észak-Koreába. Az írónő 6 hónapot töltött Észak-Korea fővárosában, Phenjanban. Az amerikai evangélikus misszionáriusok között tanárként elvegyülve, angolt tanított a Phenjani Műszaki Egyetemen. A tanítványai pedig az északi elit fiai közül kerültek ki. Az olvasók a világ egyik legveszélyesebb ország felsőoktatásából és a kollégista életből kapnak egy kis darabot. Emellett megismerkedhet az ottani elrendezett életekkel, valamint a hétköznapokban megszokott hazugságokkal. A főszereplők 19 év körüli egyetemista fiúk, akiket az írónő tanított. A nevük a biztonságuk érdekében meg lett változtatva, viszont a gondolataik megmaradtak. Az egyéniségük és a különböző megmozdulásaik által az olvasó közelebb érezheti magát hozzájuk. Szerepet kap még a többi tanár, az iskola felügyelői és a legfontosabb szabályok. Megfigyelhető a diktátori kultusz kiteljesedése az élet minden területén. Aki nem csak kikapcsolódni vágyik egy könyv olvasásakor, hanem az ismereteit, látóterét bővíteni, az mindenképp vegye kezébe ezt a kötetet! A könyv elgondolkoztató és szívbemarkoló. P.B. Szondi György hetvenéves A József Attila-díjas költő, bolgarista, műfordító, nyelvész, az újpesti székhelyű Napút folyóirat és a Napkút Kiadó alapító tagja, Szondi György idén ünnepli hetvenedik születésnapját. Bulgáriában az irodalmat szerető emberek saját költőjüknek tartják, Djord Szondi néven jelennek meg bolgár nyelvű versei, írásai, kötetei, de az alkotóművészinél is jelentősebb irodalomtörténészi és kulturális szervezői megbecsültsége. 1994 és 1999 között a POLISZ folyóirat főszerkesztő-helyettese, majd, főszerkesztője, 1999-től 2003-ig a Masszi Kiadó ügyvezetője, 1999-től a Napút főszerkesztője, 2003-tól a Napkút Kiadó tulajdonosa és vezetője. A Világirodalmi Lexikonba közel 200 szó cikket írt bolgár írókról, irodalomról. Ösz- szességében mintegy 400 szerzőtől 11 ezer oldalnyi prózát, 20 ezer verssort ültetett át eddig magyarra. Több tucat magyar szerzőtől fordított antológia, folyóiratszám, tanulmány- kötet összeállítását jegyzi, közel száz magyar író bulgáriai megjelenését segítette megvalósulni. Bolgárul megjelent írásainak, tanulmányainak, interjúinak száma félezernél több. . Hetvenedik születésnapja alkalmából, a Magyar írószövetség rendez ünnepi műsort március 24-én, csütörtökön, a Magyar írószövetség székházának dísztermében, a Bajza utca 18. szám alatt. A szintén hetvenéves Szirtes Gábor irodalomtörténész és Szondi György köszöntésére rendezett műsort Szentmártoni János, a Magyar írószövetség elnöke nyitja meg. Az ünnepségen közreműködik: Albert Zsuzsa költő, író, Vincze Ferenc, Csontos János költő, író, valamint Mis- kolczi Anita gordonkaművész, Narihito Mukeda zongoraművész, Devich Benedek (nagybőgő), Lázár Balázs színművész. T. E. ONLINE ELÉRHETŐSÉGEINK WWW. ÚJPEST. HU | TOVÁBBI FOTÓK: FACE BOOK H U/UJ PEST. KÁPOSZTÁS M EG VER | 11
